További Hírek
-
Hírek
SZFE: autonómiát követelnek a hallgatók
Újra felerősödtek a feszültségek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen: hallgatók és oktatók egy része szerint az intézmény működése továbbra sem tükrözi az egyetemi autonómia szellemiségét, ezért vezetői változásokat sürgetnek.
-
Hírek
Vandálok Petőfi emlékoszlopánál
Május 15-én reggelre vandál támadás érte a strasbourgi Petőfi tér emlékoszlopát. Ellopták Petőfi Sándor bronzplakettjét, kivésték az aranybetűs feliratot, és az oszlopot is megrongálták. A nyomok alapján megpróbálták kidönteni, majd szétfaragni a...
-
Hírek
Fórum a színházi szervezetek jövőjéről
A Magyar Versmondók Egyesülete is részt vett a Magyar Színházi Társaság minap megtartott szakmai fórumán, ahol a színházi élet kihívásait, elmúlt másfél évtizedes tapasztalatait és jövőbeni kérdéseit is megvitatták a résztvevők.
-
Hírek
Újra Petőfi nevét viseli a laktanya
Péntek délelőtt hivatalosan is visszakapta korábbi nevét a Petőfi Sándor-laktanya – ezt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelentette be a laktanyában tartott ünnepélyes eseményen.
-
Hírek
Az erdélyi irodalom jövője
A magyar irodalom közösségteremtő erejéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a kommunista múlt feltárásának szükségességéről is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtök esti kolozsvári díjátadó gáláján.


1936. november 3-án született Debrecenben. Édesapja nyírségi parasztcsaládból került Debrecenbe, hivatali altisztként dolgozott, édesanyja a városszéli szegények között nőtt fel, fizikai munkát végzett. Szülei fontosnak tartották, hogy tanuljon, s ő már az iskoláskor előtt olvasóvá vált. 1947-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, de az iskolarendszer átalakítása miatt a következő tanévben általános iskolás lett. Majd a Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. A költészet mellett a képzőművészet, a néprajz is erősen érdekelte, végül a debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte meg tanulmányait. 1956-ban írott három forradalmi verse miatt egy év börtönre ítélték. Szabadulása után öt éven át az ország különböző részein segéd-, illetve betanított munkás volt. Közben megnősült. Juhász Ferenc, Nagy László, Kiss Ferenc és más jóakarói segítségével újra elkezdett publikálni. Részt vehetett a fővárosi irodalmi életben, majd 1963-ban, egyéni eljárással, mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól. Folytathatta egyetemi tanulmányait, azokat 1968-ban fejezte be. 1963-ban Pusztavacson lett tanár, majd Kecskeméten, Kerekegyházán. Később Kecskeméten dolgozott a megyei levéltárban (1970-1986). Az 1969-ben induló Forrás folyóirat belső munkatársa, 1986 óta főmunkatársa. Jelenleg Tiszakécskén él. Hosszú időn át a Magyar Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2002). A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke (2013). Házasságában hat gyermeke született: Júlia (1959), Ádám (1965), Bálint (1967), Péter (1970), Eszter (1971), Borbála (1978). Első verseskönyve 1963-ban jelent meg, gyűjteményes kötete 1992-ben, 2006-ban. Gyermekverseket, műfordítás- és prózaköteteket is publikált. 2008-tól, a korábban elhunyt Bella Istvánt, a Hetek költői csoportosulás másik tagját váltva, a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke lett. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és fémmegmunkálással is foglalkozik.


