További Hírek
-
Hírek
Újra Radnóti Költészeti Biennálé Győrben
Három napon át a magyar költészeté lesz a főszerep Győrben: november 6. és 8. között rendezik meg a XXVI. Radnóti Költészeti Biennálét. A Magyar Versmondók Egyesülete országos jelentőségű rendezvényén a legkiválóbb versmondók...
-
Hírek
Új helyen kap szobrot Pilinszky János
Egy régi helyi álom és a Pilinszky-Kovács család kenesei emlékei hívták életre azt a kezdeményezést, amelynek eredményeként köztéri szobrot avatnak Balatonkenesén Pilinszky János tiszteletére, a költő születésének 105. évfordulója alkalmából. Az emlékmű...
-
Hírek
Fontos színházi kitüntetés: Vajda Márta-díj
Első alkalommal adták át a Vajda Márta-díjat, amelyet a színházi háttérszakmák kiemelkedő képviselőinek elismerésére alapított a Magyar Színházi Társaság. A díjat Bagó Gizella ének- és hangképző művésztanár, a Színház- és Filmművészeti Egyetem...
-
Hírek
Versmondók a Radnóti Költészeti Biennálén
Az ország legjobb versmondói nevezhetnek a Radnóti-díjért a Győri Nemzeti Színházban zajló Radnóti Költészeti Biennálé keretében. A XXVI. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyt 2026. november 6-8. között rendezi meg a Magyar...
-
Hírek
Könyv készült Debreczeni Tibor előadásaiból
Megjelent Torma Mária szerkesztésében Az amatőr mozgalom műhelyéből - Debreczeni Tibor hét szerkesztett műsora, rendezései című kötet a Napkút Kiadó gondozásában.


1936. november 3-án született Debrecenben. Édesapja nyírségi parasztcsaládból került Debrecenbe, hivatali altisztként dolgozott, édesanyja a városszéli szegények között nőtt fel, fizikai munkát végzett. Szülei fontosnak tartották, hogy tanuljon, s ő már az iskoláskor előtt olvasóvá vált. 1947-ben a debreceni református kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, de az iskolarendszer átalakítása miatt a következő tanévben általános iskolás lett. Majd a Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. A költészet mellett a képzőművészet, a néprajz is erősen érdekelte, végül a debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte meg tanulmányait. 1956-ban írott három forradalmi verse miatt egy év börtönre ítélték. Szabadulása után öt éven át az ország különböző részein segéd-, illetve betanított munkás volt. Közben megnősült. Juhász Ferenc, Nagy László, Kiss Ferenc és más jóakarói segítségével újra elkezdett publikálni. Részt vehetett a fővárosi irodalmi életben, majd 1963-ban, egyéni eljárással, mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól. Folytathatta egyetemi tanulmányait, azokat 1968-ban fejezte be. 1963-ban Pusztavacson lett tanár, majd Kecskeméten, Kerekegyházán. Később Kecskeméten dolgozott a megyei levéltárban (1970-1986). Az 1969-ben induló Forrás folyóirat belső munkatársa, 1986 óta főmunkatársa. Jelenleg Tiszakécskén él. Hosszú időn át a Magyar Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2002). A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke (2013). Házasságában hat gyermeke született: Júlia (1959), Ádám (1965), Bálint (1967), Péter (1970), Eszter (1971), Borbála (1978). Első verseskönyve 1963-ban jelent meg, gyűjteményes kötete 1992-ben, 2006-ban. Gyermekverseket, műfordítás- és prózaköteteket is publikált. 2008-tól, a korábban elhunyt Bella Istvánt, a Hetek költői csoportosulás másik tagját váltva, a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke lett. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és fémmegmunkálással is foglalkozik.


