Connect with us

Örkény kiállítás Veszprémben

Hírek

Örkény kiállítás Veszprémben

Örkény 100 címmel nyílik kiállítás a veszprémi Latinovits-Bujtor Játékszínben december 1-én este fél hétkor Radnóti Zsuzsa, dramaturg, Örkény István özvegyének jelenlétében. A legendás magyar író születésének századik évfordulója alkalmából összeállított tárlaton életképekből és színpadi műveiből készült előadások fotóiból láthatnak válogatást az érdeklődők január közepéig.

A budapesti Csokonai Művelődési Központtól érkezett kiállítási anyagot Kilián László író, esztéta ajánlja a közönség figyelmébe. A Petőfi Színház idei magyar évadában ezzel a fotótárlattal és a Sötét galamb című darab bemutatásával tiszteleg Örkény István előtt.

Országhatárokon belül és azokon túl, csaknem negyven városban mintegy kétszáz esemény zajlott le a 2012-es Örkény-év keretében november közepéig. A Magyar Versmondók Egyesülete a szintén évfordulós Karinthy Frigyessel kapcsolta össze Örkény századik születésnapját, és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen december első hétvégéjén emlékeznek versmondó versennyel a két költő-író óriásra.

Az Örkény István író születésének századik évfordulójára meghirdetett év programjai között kiállítások, színházi előadások, felolvasóestek és pályázatok is szerepeltek – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten. Hammerstein Judit hozzátette: november végén és decemberben még számos további esemény szól Örkényről, például az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) hétfőn megnyílt kamaratárlat.

Az OSZK, a Hungarofest Nonprofit kft. és a Cultiris Galéria közös kiállításán a többi között fotók Örkény Istvánról, a Van egy perced? – Alkoss! című pályázatra beérkezett művek és az Egypercesek idegen nyelven megjelent kötetei láthatók.

Az év kiemelt eseményei közé tartozott, hogy a Palatinus kiadó megjelentette Örkény István 1934-es, eddig kallódó kisregényét, az Áprilist, valamint újra kiadta az Egyperces levelek bővített változatát. Az Arcus kiadó Kétpercesek – Hommage á Örkény címmel albumot jelentetett meg az író tiszteletére. Az OSZK prózamondó versenyt hirdetett anyaországi és határon túli diákok számára, valamint új programpontokkal és számos tartalommal egészítette ki az Örkény István-honlapját. 
A színházat kedvelők az Örkény István Színházban és a Vígszínházban Örkény-emlékesteket láthattak, a Petőfi Irodalmi múzeumban (PIM) Mi mennyi? -Örkény István százéves címmel nyílt kiállítás. A Bajor Gizi Színészmúzeumban felolvasásokkal, szakmai beszélgetésekkel emlékeztek az íróra.

A programsorozat rendhagyó elemei közé tartoztak az úgynevezett Örkény-szigetek, amelyeket a Hungarofest hozott létre az olvasóligetek mintájára a PIM-ben, illetve kilenc fővárosi kávéházban.

(forrás: szinhaz.hu)

 

ÖRKÉNY ISTVÁN ÉLETRAJZA

1912. április 5. – Jómódú polgárcsalád gyermekeként megszületik Örkény István;
1930‐ban leérettségizik a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd beiratkozik a Műegyetem vegyészmérnöki karára;
1932‐től gyógyszerészhallgatóként folytatja tanulmányait;
1934‐ben gyógyszerész diplomát kap;
1934-1936 – barátaival megalapítja és szerkeszti a Keresztmetszet című folyóiratot. Itt jelennek meg első novellái, művei;
1936 – házasságot köt Gönczi Flórával;
1937‐ben kapcsolatba kerül a Szép Szó körével, első jelentős novelláját közli a folyóirat július-augusztusi száma József Attila javításaival (Forradalom, később: Tengertánc);
1938-1939‐ben Londonban és Párizsban él. 1939. szeptember 1-jén, amikor Hitler lerohanta Lengyelországot, az utolsó vasúti járattal hazatér;
1940‐ben ismét beiratkozik a műegyetemre;
1941‐ben vegyészmérnöki diplomát kap. Feleségétől elválik. Ugyanebben az évben megjelenik első novelláskötete, a Tengertánc;
1942‐ben munkaszolgálatosként a doni frontra kerül;
1943‐ban hadifogságba esik; két évet tölt Tambovban, majd 1945 tavaszán a Moszkva mellett krasznogorszki hadifogolytábor Központi Antifasiszta Iskolájába kerül.
1946 karácsonyán térhet haza; belép a Magyar Kommunista Pártba; a Szabad Nép belső munkatársa; írásai jelennek meg a Magyarokban, az Újholdban, az Új Magyarországban, a Csillagban és a Forumban;
1946-1948: 1946‐ban megjelenik a háború és a hadifogság szenvedéseit dokumentarista prózában megörökítő életsors szociográfiák kötete, az Amíg ide jutottunk (eredeti címén: Emlékezők), 1947‐ben hadifogság-krónikája, a Lágerek népe és 1948‐ban a Voronyezs című dráma. Mindhármat még a hadifogságban vetette papírra;
1948 – házasságot köt Nagy Angélával; gyermekeik: Angéla (1949), Antal (1954). Megjelenik második novelláskötete, a Budai böjt.
1949‐től az Ifjúsági Színház dramaturgja;
1951‐től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja;
1951‐ben Házastársak című regényét a kritika nagy elismeréssel fogadja, Lila tinta című elbeszélését viszont Révai József megtámadja;
1952 – megjelenik a Koránkelő emberek. Harmincketted magával szerepel a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötetben;
1953 novemberében megjelenik az Írás közben című politikai publicisztikája az Irodalmi Újságban, amely nagy vihart kavar;
1954‐től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. Novelláskötete, a Hóviharban;
1955‐ben József Attila‐díjat kap;
1956‐ban Ezüstpisztráng címmel napvilágot lát rövid írásokat tartalmazó prózakötete (a könyv alcíme: Rövid remekművek);
1956. október 23‐án részt vesz a tüntetésen és szemtanúja a Rádió ostromának. A forradalom idején a Magyar Írók Szövetsége elnökségnek tagja;
1956. október 30‐án megfogalmazza a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét. („Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon…”);
1956. november-december – az írószövetségi ellenállás időszaka;
1957. június 25. – rendőrségi kihallgatás;
1957 szeptembere – mérsékelt önkritika a Kortárs első számában;
1958 – megismerkedik Radnóti Zsuzsával;
1958-1962 között nem publikálhat a forradalomban való részvétele miatt;
1958-1963 – megélhetési okokból állásba kényszerül: előveszi gyógyszerész diplomáját és az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár orvostudományi osztályán kap állást. (Előbb: Lázár István: Örkény István, Arcok és Vallomások, Budapest, Szépirodalmi, 1979; utóbb: Párbeszéd a groteszkről, Bővített kiadás, Palatinus Kiadó, 2000, 114-116. o.)
1959‐ben elválik Nagy Angélától;
1962 – újra megjelennek novellái (Új Írás, Kortárs, Magyar Nemzet, Élet és Irodalom);
1963 – ideológiai támadás indul ellene a Niagara Nagykávéház című írása miatt;
1965 – megjelenik a Macskajáték kisregény-változata (Kortárs). Házasságot köt Radnóti Zsuzsával, aki Örkény István halála után a hagyaték gondozója;
1966 augusztusa – megjelenik a Tóték kisregényváltozata (Kortárs);
1966 decembere – megjelenik a Jeruzsálem hercegnője című kötete. (Ebben a kötetben olvasható az Egyperces novellák első ciklusa és a Macskajáték című kisregény is.) A könyv az irodalmi élet szenzációja;
1967 februárja – bemutatják a Tóték című drámát a Thália Színházban;
1967 – Megjelenik a Nászutasok a légypapíron című kötet – a Tóték kisregényváltozatával;
1967‐ben József Attila‐díjat kap;
1968 – az Egyperces novellák első megjelenése;
1969‐ben megírja a Pisti a vérzivatarban című drámáját, amelynek se megjelenését, se színrevitelét nem engedélyezték;
1969 – Isten hozta őrnagy úr! címmel Fábry Zoltán rendezésében film készül a Tótékból;
1970‐ben Párizsban elnyeri Fekete Humor Nagydíját a Tóték színre kerülése alkalmából;
1971 – előbb Szolnokon (január), majd a Vígszínházban (március) bemutatják a Macskajáték című komédiát;
1971‐ben a Szépirodalmi és a Magvető Könyvkiadó megkezdi az Örkény-életműsorozat kiadását (Időrendben).*
1972 – Makk Károly rendezésében film készül a Macskajátékból;
1973‐ban Kossuth‐díjat kap;
1974‐ben bemutatják a Vérrokonok című drámát, majd
1975‐ben a Kulcskeresőket;
1977 – megjelenik a Rózsakiállítás című kisregénye;
1979. január 20-án tízévi betiltás után a Vígszínházban színre kerülhet a Pisti a vérzivatarban című drámája;
1979. január 25‐én írásba foglalja testamentumát;
1979‐ben elkészül a Forgatókönyv című dráma;
1979. május 7‐én összeroppan a gerinccsigolyája, két nappal később megműtik;
1979. június 24‐én Budapesten meghal Örkény István.

* További életműkiadások, jegyzetekkel: Szépirodalmi Kiadó 1980-1989, Pesti Szalon 1993-1996, Palatinus Kiadó 1998-2005, majd a legújabb sorozat, ugyanitt, amely az Egyperces novellákkal kezdődött 2008‐ban.

Az életrajzot összeállították az orkenyistvan.hu honlap szerkesztői; kiegészítette: Radnóti Zsuzsa.

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top