Olga Tokarczuké és Peter Handkeé az irodalmi Nobel

Csütörtök délután egy órakor jelentették be az irodalmi Nobel-díj 2018-as és 2019-es nyerteseit a Svéd Akadémián. A 2018-as díjat a lengyel Olga Tokarczuk, a 2019-est pedig az osztrák Peter Handke kapta.

A testület Tokarczuk esetében a „narratív képzeletét” emelte ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”. Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát. A díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. Olga Tokarczuk az egyik legnépszerűbb kortárs lengyel szerző, aki tavaly „A begunok” című regényéért megkapta a második legrangosabb irodalmi díjat, a Nemzetközi Man Bookert. Ez teljes egészében nem olvasható magyarul, de egy részletet már lefordítottak belőle. A litera.hu-n megjelent életrajza szerint Tokarczuk 1962-ben született, apai ágon valószínűleg ukrán származású. Az ország azon részén született, amit a második világháború után csatoltak Lengyelországhoz, de később Dél-Sziléziába költözött, több regénye is itt játszódik, köztük a magyarul is olvasható „Nappali ház, éjjeli ház”, amiben a térség emlékezetkultúrájának változását mutatja be.

Peter Handke 1942-ben született, anyai ágon szlovén származású, élt már Németországban és Franciaországban is. Regény- és drámaíróként, valamint fordítóként is ismert, egyetemistaként a grazi irodalmi kör, a „Grazer Gruppe” tagja volt, 1973-ban Büchner-díjat kapott.

Handke talán legnagyobb visszhangot kiváltó drámája az 1966-ban bemutatott „Közönséggyalázás” volt, ami annyira szembement a hagyományokkal, hogy nincsenek benne előre megírt karakterek, a színészek egyszerűen felmennek a színpadra, megszólítják a nézőket, és megkérdőjelezik a polgári színjátszás alapvetéseit. A művet 1970-ben Magyarországon, az Ódry Színpadon is bemutatták, ami Ádám Ottó színházi rendező kivonulása miatt vált emlékezetessé.

„A főiskolán tegnap a következő történt. Békés Andris osztálya valami nyugatnémet szerző „Közönséggyalázás” vagy ilyesmi c. darabját játszotta vizsgadarabként. Amikor már vagy másfél órája szidták, köpték, gyalázták, sértegették a közönséget, Ottó, a főtanszakvezető, aki az első sorban ült, fölvette a kabátját, pardon, pardon, és elment. Erre Békés leállította az egészet, nagy botrány, s most az egész főiskola ezt tárgyalja”- idézi a philther.hu Karinthy Ferenc naplóját. Handkét sok kritika érte a délszláv háborúról és Jugoszlávia bombázásáról szóló írásai, valamint a Szlobodan Milosevics temetésén elmondott beszéde miatt: a szélsőjobboldali, szerb nacionalizmus mentegetésével vádoltak. Amikor megkapta a Nemzetközi Ibsen-díjat, Oslóban még tiltakoztak is ellene, a norvég médiában pedig több helyen fasisztának nevezték, aki háborús bűnösökhöz kötődik. 2006-ban Heinrich Heine-díjra is jelölték, ami a politikai nézetei miatt ismét csak botrányba fulladt.
Ahogy már évek óta mindig, most is a favoritok közt tartottak számon két magyar szerzőt is, Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót. A legtöbbször idézett Nicer Odds oldal mindkettejüket a tíz legesélyesebb író közé sorolta. Legutóbb 2002-ben nyerte magyar szerző az irodalmi Nobelt, akkor Kertész Imrét díjazták.

Tavaly elmaradt, most dupláztak

Idén azért adtak át két irodalmi Nobel-díjat is, mert tavaly elmaradt a díjkiosztó a Svéd Akadémiát megrázó szexuális botrány miatt, amibe az Akadémia első női elnöke, Katarina Frostenson is belebukott. Férjét, Jean-Claude Arnault kulturális menedzsert ugyanis 18 nő vádolta meg szexuális zaklatással és erőszakkal.

Az akadémia részletes vizsgálatot kezdeményezett, és kiderült, hogy az intézménnyel szorosan összefüggő helyszíneken is történt zaklatás, ráadásul Arnault az elmúlt húsz évben több alkalommal szivárogtatott Nobel-díjas neveket. Később pénzügyi visszaélésekre is fény derült. Ezek után olyan sok akadémiai tag mondott le, hogy kevesebben mardtak, mint ahányan a szabályok szerint dönthetnek a díjról. Arnault végül két év börtönt kapott nemi erőszakért, Frostenson pedig idén januárban mondott le.
Márciusban a Svéd Akadémia mellé kineveztek öt külső tagot is, akik a következő években segítenek kiválasztani a Nobel-díjasokat. Az odaítélés folyamata sosem volt nyilvános, csak annyit lehet tudni, hogy februárra szokott összeállni egy nagyjából 200 nevet tartalmazó lista, ezt májusra leszűkítik, és az öt döntőst a nyár folyamán értékelik.

A legutóbbi, két évvel ezelőtti díj kiosztásakor az irodalmi Nobel éppen egy jelentős átalakulás kellős közepén volt, írja a New Republic. Miután évtizedeken keresztül ragaszkodtak a nagyközönség számára ismeretlen, magasirodalmat művelő szrzőkhöz, 2015-ben a fikciót és a valóságot keverő Szvetlana Alekszijevics, 2016-ban pedig a zenész Bob Dylan kapta a díjat. A 2017-es nyertest, Kazuo Ishigurót persze nem lehet népszerűségben és ismertségben Dylanhez mérni, de korábban talán ő sem jöhetett volna szóba a díj odaítélésekor.

Mindemellett évek óta várományosnak számít például Haruki Murakami, Adonis, Philip Roth vagy Ngugi Wa Thiong’o, akik mindig az első tízben vannak. De mi magyarok is izgulhattunk a – Kertész Imre utáni – második irodalmi Nobelünkért, egész pontosan Nádas Péter és Krasznahorkai László miatt. Ők ugyanis szintén nagyon jó eséllyel szerepeltek a díjaottak potenciális listáján az utóbbi időben.

(forrás: 444.hu)