Nagy bajban a színházak

Sem a Budapesti Kamaraszínháznak, sem a Nemzeti Színháznak nincs még a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal (NEFMI) aláírt támogatói szerződése. Ez az oka annak, hogy a Nemzetiben csak részben, a Kamaraszínházban pedig még egyáltalán nem kapták meg múlt havi fizetésüket a dolgozók.

Az elmúlt napokban a szaksajtóban megjelent híreket megerősítve Gálos Orsolya, a Nemzeti Színház kommunikációs vezetője elmondta, hogy a munkabérek kifizetését a színház tartalékaiból megoldották, de a támogatási szerződést továbbra sem kötötték meg, a legfrissebb ígéret szerint május elején rendeződik a helyzet.

A Budapesti Kamaraszínházban Szűcs Miklós igazgató tájékoztatása szerint arra várnak, hogy a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elfogadja a színház üzleti tervét. Ez ugyanis előfeltétele a támogatói szerződés megkötésének. „Az MNV egyelőre nem fogadta el többször átdolgozott üzleti tervünket, ezzel akadályozza, hogy a színház megkapja a minisztériumtól támogatását. Nem arról van szó, hogy nem vesznek tudomást az ország gazdasági helyzetéről, és arról, hogy a támogatást csökkenteni kellett, hanem azt sérelmezik, hogy ezt a csökkentett összeget sem kapják meg” – tette hozzá Szűcs.

A színház igazgatója azt is hangoztatta: az intézményt húsz éve vezeti, az elmúlt három év 30 százalékos elvonása után remélte, hogy elegendő összegből gazdálkodhat. Az elmúlt 15 évben háromszor volt revizori vizsgálat, amely megállapította, hogy az intézmény alulfinanszírozott. Elmondta, hogy az egy évben 600 előadást tartó művészszínház idei költségvetése 333 millió forint, míg ez az összeg tavaly 375 millió, 2008-ban 475 millió forint volt. A mostani elvonások után 59 milliós hiányt betervezve nyújtották be az üzleti tervet, amelyet a vagyonkezelő kérésére többször átdolgoztak, a mínuszt először 45, majd 42, végül 38 milliósra csökkentették. Az MNV ennek ellenére eddig nem fogadta el üzleti tervüket.

Zicherman Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője azt közölte, hogy a keddi vezetői ülésen döntenek róla újra és eddig azért küldték vissza több esetben is az üzleti tervet, mert az nem biztosította a cég ez évi működését. „A most kialakult helyzetért az is okolható, hogy az intézménynek nem voltak tartalékai, amelyből a munkabéreket kifizethetné, illetve az, hogy az áthidaló támogatás, amelyet a minisztériumtól februárban várhattak, szintén csúszott” – fogalmazott Zicherman.