A Juhászné Bérces Anikó felhasználó összes verse >>>
Koronavírus
Átszáguld Földünkön
szélsebes iramban,
emberek ezrei
szenvednek nagy bajban.
Magával ragadó,
időset nem kímél,
kegyetlen fölénnyel
hóhérként elítél.
Felbolydult méhkasban
éljük az életünk,
naponta borzasztóbb
hírekre ébredünk.
Megriadt tömegek
élelmet gyűjtenek,
orvosok, ápolók
szüntelen küzdenek.
Ajánlott szabályok,
korlátok védenek,
vegyük ezt komolyan,
számunkra lételem.
Nincsen most fontosabb,
közös az akarat,
a vírust legyőzni,
mielőtt learat.
Tömegbe nem megyünk,
megszűnt a kézfogás,
segíthet viszont a
gyakori kézmosás.
Meddig tart? Ki tudja?
Jó lenne megérni,
békében, gondtalan
éveket megélni.
2020. március 16.
