A Juhászné Bérces Anikó felhasználó összes verse >>>
Relikvia
Ünnepi dísz lett
mára a sírkert,
egykoron élők
sírja tele
hálavirággal,
könnyel, imával,
képezik mind a
tiszteletet.
Gyászzene hallik,
lágyan iramlik,
sír nyugodalmát
őrzi az est.
Lángol a mécses,
tengernyi, fényes,
bársonyos égre
lelkeket fest.
Szívkamra polca
szorgosan ontja
rég belerejtett
emlékeket.
Arcot a múltból,
vert életútról -
szépre varázsolt
emlékezet.
Könnyeid árja
arcodat vájja,
éberen alszik
képzeleted.
Lelküket érje
isteni béke,
s szője szelíddé
a végtelent.
