A Juhászné Bérces Anikó felhasználó összes verse >>>
Kereslek
Anyák napi üzenetem,
sírdogálok hűlt helyeden.
Merre vitt a kegyes végzet,
kémlelem a messzeséget.
Kereslek a fűben, fában,
a tavaszi napsugárban,
nyíló kerti virágokban,
nem lellek meg, vajon hol vagy?
Kereslek a kis szobádban,
a templomban, az imában,
rózsafüzér gyöngyszemében,
magasztos, fennkölt zenében.
Kereslek az éjszakában,
csillagok közt, holdsugárban,
lágy szellőben, esőcseppben,
de nem lellek, s könnyem cseppen.
Kereslek az álmaimban,
ám az álom, hopp, elillan.
Arcod néha fel-felbukkan,
aztán el is tűnik nyomban.
S ébreszt újra a hiányod,
kereslek, vajh, merre jársz most?
Nem lellek a lábnyomodban,
pedig léptem előtt ott van.
Temetőben a rög alatt,
hiszen tudom, ott hagytalak,
kínoz érintési kényszer,
de elválaszt a két méter.
Igaz, a szívemben itt vagy,
mégsem oldódik benn a fagy,
ezért kereslek hát tovább,
itt a földön, majd odaát.
2016. április 14.
