A Klujber Márta felhasználó összes verse >>>
Kaszárnyában a világ
Kaszárnyaétkezőben ülünk
háború előtti ünnepen
riasztásra ágyunk mellett
készenléti málhazsák.
Béregyenleg szerint
három asztalra terítettek:
az első úgy roskadoz,
féltőn les rá a második szeme,
többet kívánna, ahogy rég tehette
s utolsóként az ínség négylábú padjára feküdt
tehetetlen dobozkínban
a barna arcú-, s a relatívszegény,
lakomára szűz hasú Erény.
Az étkészlettel elégedetlenkednek páran,
forró pontok e Föld-vályún
égeti szájuk, de így, vagy úgy
gyomrukat hízásig teleennék.
Az étel hússal tömött gombóc
torkunkon akad, inni nincs mit,
az édesvíz elfogyott, az illat parfümgáz,
bájos hölgyek illegnek
míg valakik cipő nélküliek.
A teremcsillár dárdákat
himbál fejünk felett;
három kéz lazította,
háromszor gyengítette meg.
Már mindenki jóllakott
a magához kimért ebéddel
kézfogóra gyűltünk össze,
de mind vőlegények
kik itt rágcsáljuk az arát.
ingünk hálapénzből, adóból vagy hitelbe.
Hamarosan hajba kapunk
s csak néhány pincér van békíteni.
Szakács-magunk rég felmondott.
