A Gelbmann Gábor felhasználó összes verse >>>
Ha szíved szenved száz hadban, szüntelen a zápor. Hisz a hadban hullott bátor, családja csak gyászol. Nincs több mosoly merte mámor, búcsút vett a mától. Már ellenség nem gátol, hisz ki hűlt már a jászol. A szív szivárványos szelence, számtalan szellem szelet vet. Szélmalommal szívükben, de vihart kevés teremthet. Özönvíz az öntudat, önmagadnak felelj meg.S színes lesz a színtelen, szárnyaid az égig emelnek.
