A Gelbmann Gábor felhasználó összes verse >>>
Ha.
Hol földet ér az esőcsepp, ott egynap majd mező lesz. S mi tegnap gyengeség volt, az holnap majd erő lesz. Hisz az éet egy lexikon, mit élményekkel te töltesz. Mi fel lélegzik mindig, hisz a kémény alatt tető lesz. Ha megszűnik a szeretet, a bánat kitölti a terepet. Ki megőrzi a te neved, emléke ott lesz te veled. Ha célba ér a leveled, a láncaidat leveted. A saját csónakodat evezed, hol irányt ad a te szemed. Ha megérted a mesémet, az értelem benned megébred. De ha soraimat nem érted, a valóságot nem érzed. Ha az álmaidat lemérted, a démon benned felébred. De viszont ha eléred, a polc tetejét feléred. Ha a tudat töretlen, és terelhetetlen. Rájössz hogy a válladról, a tehert levettem. Hisz aki telhetetlen, végül az lesz modortalan. Itt rendezett a rendszerem, minden rímem csokorba van. Ha az álmaidat kergeted, a valóság majd elfeled. Más véleménye eltemet, de nem terheli lelkemet. Csak bővítem a kertemet, hogy majd az mesélje el neked. Ha az igéreted megszeged, önmagadat felfeded.
