A József Juhász felhasználó összes verse >>>
Erdőben
Erdőben.
Erdőben tett méla túra,
elfeledett fény a búra.
Felvidíthat minden perce,
múlttá lehet szív gyötrelme.
Szellő libben, levél zizeg,
patak vize lágyan hideg.
Szarvas ugrik, madár röppen,
kis ijedtség, szem megrebben.
Napsugarak félhomályban,
lombszínű selyemruhában.
Elbűvöl csodás mosolya,
emberé nem lehet soha!
Sötétség kúszik a fákon,
váratlan, de édes álom.
Ölébe hajtanád fejed,
felébredni már nem lehet!
Kellesz nekem! Szól az erdő.
A testedből sok fa felnő.
Erdőben tett sok száz túra,
elfeledett múlt az újra!
VBB.
