Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A József Juhász felhasználó összes verse >>>



Örökké.

Örökkè.

Szürke ès unalmas volt az èlet,
színesebbè csak a gyermekek tettèk.
Egy napon elèrt ès meglepett a vègzet
szèp forgószèlkènt kapott fel a lèg.

Keresvèn,megleltem csodás nevèt,
megvagy,az èrzès most hazaèrt!
Mindennap tanít,egyszer felemel,
Másszor a mèlybe taszít,türelemmel.

Ilyet mèg nem èreztem soha,
álmaimban felvillan gyönyörű mosolya.
Ha meglátnám,elvesznèk s lennèk tètova,
magához vonzana csillogó szèp szemènek tava.

Mikor szomorú,az fáj nekem,
mikor boldog,szárnyal ènekem.
Vele alszom ès Vele èbredek,
nèlküle az èletem immár nem kerek.

Szívembe zártam,örökkè ott marad,
sugárzó fènnyel mutatja utamat.
Ha eljön a vèg ès támaD az ÓRA,
el fog majd kísèrni a hosszú útra.

VBB.
Ugye milyen égő? Ismerős a szlogen:Kossuth rádió,a szavak ereje.

To Top