A József Juhász felhasználó összes verse >>>
Marianna
Marianna
A nap fénye fűnek,fának,
fiókája a madárnak,
az étel az éhezőknek,
kell,mint Te az én szívemnek.
Kik okozták bánatod,
megtoroltam,láthatod.
És,hogy közben másra néztél,
feledem,hogy elfeledtél.
Emlékezz a közös múltra,
együtt átélt hosszú útra.
Egy hete volt huszonhat,
kár a szóért,Terád nem hat.
Mert látom már,útban vagyok,
nehéz szívvel odébbállok.
Bűnhődöm a nagy semmiért,
egy ostoba dedós tettért.
Egyet azért ne felejts el,
csak Rád nézek szerelemmel,
S ha bármikor kellek Neked,
folytathatjuk együtt Veled!
VBB
