A Kunstár Sándor felhasználó összes verse >>>
Gondolatok az életről
mig álmainkat elhozom
a bűneinket hordozom
feloldozása lesz talán
gyümölcse vár egy almafán
letépni kéne vagy elérni
az életet bűntelen leélni
a csábitás oly nagy s oly kevés
az álmokból szűz ébredés
utána köd mi megmarad
s mig megtalálod tenmagad
a lélek elvész elragad
a Napfény és a pillanat
s mi elkábit az itt marad
valami őrült tévedés
a sokból sokszor lesz kevés
mert kapzsin minden magadnak kéne
és nem nézed a másik is él-e
szeretnéd hogyha szeretnének
de nem látod a hibát a vétket
a megbocsátás nem a te gondod
jóembert játszol s egy bolondot
látnak s mig rázol kolompot
templomok hangját hallod benne
mintha bárányok csengője lenne
a Kisjézus jászola körül
pedig csak csalfán köszörül
álnok hangszered igy örül
hazug dallamod jajj-szavának
mert nem tudsz mást csak élni a mának
ébredj föl Ember álmaidból
szerelmet költs a vágyaidból
épits egy várat szép jövőt
összetartót ne szétlövőt
(én álminkat elhozom
és bűneinket hordozom)
