A Kunstár Sándor felhasználó összes verse >>>
Karácsonyálmodás
mikor a semmit megfogod
álmomban szépet álmodok
elmegyek megfogom csöpp kezed
ölelem angyal-gyermeked
megvigasztalom bánatát
örömét látom s ájtatát
ahogy a csillogó csodát
- mi beragyogja a szobát -
bámulja csillogó szemével
élet-üdvözlő szép reménnyel
látom a szép karácsony-álmot
a mosolyt a szót a nagyvilágot
a meséket a tündéri szépet
az eltűnt előjött messzeséget
hallgatom csengő csengetését
falakon-túli szenvedését
üresen csendes kis szobám
visszhangozza egy zongorán
"kis éji zene" dallamát
mi átöleli azt a fát
a csillagszóró a kicsi angyal
alászáll ölel megvigasztal
a tengeren-túlról ide-érzem
azt ami miatt ime vérzem
áldott és elhagyott családom
a valóság ma már csak álom
hogy megfoghatom még két kezed
és láthatom hálás szép szemed
üresen hideg most az ágyam
álmodni téged minden vágyam
békére lelni csöndes estén
megtalálni Krisztusunk testén
azt a tisztitó mély sebet
mi a boldogsághoz elvezet
(mi az mi tépi szét családom?)
jöjj vissza régi-szép KARÁCSONY
