A Daku István felhasználó összes verse >>>
Sötét fény
Újra itt állok sötét fényben,
Rámvetül sűrün, kegyetlen.
Néha bennen harag gyúl,
Érted esedezem vígaszul,
Bár azt sose kapok,
Továbblépni mégsem tudok.
Te most talán boldog vagy,
De mégsem lehetsz igazán,
Hisz nélkülem mint nélküled,
Egyszerűen elfogy a lendület.
Te mégsem érzed úgy, hogy tenned kéne,
És ismét rámvetül a sötétség fénye.
-2017-
