A Kónya Patrik felhasználó összes verse >>>
Budapest
A város ledobta magáról szürke paplanját,
Helyette rikító kékséggel mutogatja varázsát.
A tavasz illatai versenyt úsznak az égi tanyákon,
A fák színesre festik a Dunát a láthatáron.
A körúton hosszan elnyúló villamos cinikusan csilingel,
Riaszt a viharra, amely elsöprő végzettel közeleg.
Budapest vissza veszi koszos, használt szennyesét,
Melyet eldobni nem tud már, a város gyöngyszemévé vált,
És sírva kiált...
