A Hetey Tamás felhasználó összes verse >>>
A vadász
Hűvös szellő,lemenő Nap
nincs helye a szavaknak.
Visszatartott levegő,éles tekintet
durran a puska *dssh* s egy vadat elterített.
A nyugtató csönd megtörik rohan a két véreb
tépik szét az állat húsát,nem hagynak békét testének.
A vadász oda se néz hisz csak kedvteltésből tette
elindul hát hazafale nyugodtan s nevetve.
A szél ereje erősödik,hullanak a levelek
s a zaj is egyre nagyobb lesz nem hagy helyet a csendnek.
A vadász megpillant egy új vadat,csőre tölti fegyverét
eltereli az állat a veszélyről a figyelmét.
Levegőt vesz majd kifújja,épp húzná a ravaszt
mikor mögötte egy ág törik mely lelkére félelmet akaszt.
Hátrafordul és félelme tovább erősödik…
„MEDVE!” a gondolata mely előtte ágaskodik.
*dssh* egy lövés hallatszik de a medve nem hátrál
újra tölti fegyverét újra lő de nem talál!
Lecsap az állat mély sebet ejtve a vadász mellkasán
a két kutya próbálja védeni de meghalnak a vadász oldalán.
„Fuss,menekülj,ne nézz vissza!”
a lelki készteti a lába folytatja.
Rohan vér utat hagyva maga után
végállomáshoz érkezik,végzetének partján.
Nincs hova menni…vagy a medve vagy az áradó patak
érzései ingadoznak…majd végül lenyugszanak.
Becsukja a szemét…hallja a medvét.,,Épp előttem áll.”
mély levegő,kifújja s megszűnik a hurrikán.
