Connect with us

Meghalt Ady – így írták a lapok

Hírek

Meghalt Ady – így írták a lapok

Reggel negyed kilenckor halt meg Ady Endre. Teste több mint tizenkét órán át feküdt a halotti ágyon a Liget Szanatórium II. emeletének 30-as számú szobájában. Nem volt nyugta, hatalmas felvonulás támadt körötte.

Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25. – Budapest, 2013. december 2.) írása 2004-ből Ady halálának évfordulójára. (Ady Endre 1919. január 27-én halt meg.)

AZ UTOLSÓ UTÁNI PILLANAT

Reggel negyed kilenckor halt meg Ady Endre. Teste több mint tizenkét órán át feküdt a halotti ágyon a Liget Szanatórium II. emeletének 30-as számú szobájában.

Nem volt nyugta a megboldogultnak ekkor. Hatalmas felvonulás támadt körötte. (W. Somogyi Ágnes tudós tanulmányt szentel e néhány órának.)

Százak kerekedtek föl, hogy  a bennfentesek  egy kicsit időzzenek mellette, vagy  a ,,civilek” legalább egy pillantást vessenek rá.

Az első, aki az ágynál megjelent, Móricz Zsigmond volt. Ő munkához is látott azonnal. A lebírhatatlan erejű barát mindig dolgozott ugyanis. Akkor is, ha temetett. Most is: jegyzettömböt vett elő, ceruzát, és a még ki sem hűlt, felkötött állú holttest felett nekilátott a riportnak, amely Ady Endre a halottas ágyon címmel jelenik meg majd a Nyugat Ady-emlékszámában. Kora délután Móricz elment, hogy intézze a temetést Jászi Oszkárral, Babits Mihállyal és a kultuszminisztérium tanácsosával. (A gyerekek miatt jegyezzük meg: Ady állami temetésben részesült. Sem előtte, sem utána egy évvel nem részesülhetett volna abban.)

ady_halott

Móricz után közvetlenül a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttsége érkezett. Pedig ez a párt kemény szavakat kapott a költőtől pár évvel elébb. De mégis: Kunfyék Adyhoz tartoztak, s tartoznak örökre már. Majd sorra jöttek a többiek: Franyó Zoltán, Dénes Zsófia, Csinszka, Babits, Hatvany Lajos, Schöpflin Aladár, Zilahy Lajos, Szép Ernő, Ferenczy Béni. Vedres Márk délután elkészítette a legszebb Ady-szobrot, a halotti maszkot. És érkeztek a kollégák: hírlapírók, fotósok, riportrajzolók – mert akkor még ilyenek is voltak – Vértes Marcell, Major Henrik, Szőnyi Lajos – csak az ő fotográfiája sikerült, vagy maradt fenn. A szobrász Csorba Géza órákon át rajzolta a halott Adyt, akibe valósággal bele is bolondult – a költőt mintázta egész hosszú élete során, vagy tíz Ady-szobrát őrzi a Nemzeti Galéria, tervezett egy Ady-szobrot a Parlamenttel szemben a Duna közepére is, és három Ady-szobra áll ma Budapesten, a legismertebb a Liszt Ferenc téren; rossz, hazug szobor, sok köze nincsen Adyhoz, de megszoktuk már. Betoppant persze halottnézőbe Kosztolányi is, akinek irigyen kellett konstatálnia, hogy a beérhetetlen vetélytársnak még ez is tökéletesen sikerült, a meghalás.

Ott tolonganak az ágy körül. ,,Nehéz fej – súgja az egyik rajzoló – nehéz, de szép.” Mire a másik: ,,Háromnegyedből a legjobb lerajzolni.” ,,Háromnegyed nekem rossz – szól egy harmadik, egy fotós – ,,felülnézetet szeretnék.”

De hát Ady hírlapíró is volt, a legnagyobb magyar hírlapíró, a munkájukat végző kollégákra nem haragudhatott.

Aztán karján a költő sötétszürke ruhájával visszatért Móricz, kizavart mindenkit, és az ápolónő segedelmével felöltöztette a holtat. Majd elköszönt, kilépett, bezárta az ajtót maga után, s ment intézni a temetést tovább.

Ady temetése. A gyászmenet elindul a Múzeumkertből ady endre

Ady temetése. A gyászmenet elindul a Múzeumkertből

Ady Endre nem csak szépíróként alkotott maradandót. A magyar sajtó történetébe is örökre beírta a nevét. Páratlan éleslátása több mint egy évszázad távlatából még lenyűgözőbb, mint a maga korában lehetett. Amellett, hogy publicistaként naprakészen, tényszerűen dokumentálta az eseményeket, a legapróbb részletektől kezdve az általánosan levonható tanulságokig mindent észrevett. Száz évre előre.

Nincs olyan mai társadalmi, közéleti jelenség, amelyről ne találnánk leírást, elemzést Ady tollából.

JEGYZETEK A NAPRÓL

I.

A lovag dolgozik

A Szilágy vármegyei Tasnádon találkoztam egy régi, jó, szelíd barátommal, ki németes nevű és lovag. Megkérdeztem, hogyan él, mit csinál, mivel üti agyon a kisvárosi napokat, amelyek szörnyűek:

– Ez idő szerint a katolikus népszövetség íveire gyűjtök aláírókat.

– De az istenért, mi történt veled, hiszen neked valamikor más gondjaid voltak?

– Barátom, az ember nem akar Tasnádon megöregedni, s hogy innen elkerülhessen, azért dolgozni kell.

S a lovag dolgozik, erősen dolgozik, hit nélkül, de sokkal eredményesebben, mint akinek van hite, de nem dolgozik.

II.

A báróné barátja

A báróné vidéki segédszínésznő volt, de ma báróné a javából. Az urát megcsalja, de ha csak teheti, mindig hithű katolikusokkal csalja meg. Sőt, ha lehetséges – és már sok ízben bebizonyult, hogy lehetséges -, katolikus, de ifjú papokkal. A báróné legújabb s valószínűleg a többinél állandóbb barátja egy komoly plébános. A múltkor arról beszélgettek együtt, hogy az általános választói jog nagy fölfordulást fog csinálni.

– Én is kénytelen leszek a szocialisták miatt magam képviselővé választatni  – mondta a pap. A báróné dühbe jött, de nem mutatta. Azonban, ha önök találkozni fognak egy feminista báróné nevével, tudni fogják, hogy miről van szó.

III.

A mi papunk

A mi papunk, a falusi plébános, kinek természetesen véletlenül választott püspök a bátyja. A mi papunknak egy grófi adományból nagy fizetése van.

A mi papunk fiatal ember, de a mi falunk pletykás falu. A mi papunk tehát el fog menni a mi falunkból. Lehet, hogy kanonok lesz, mivel a kanonok-sorokat nagyon kedvelik a csinos nők.

Ott, a kanonok-soron, állandó a nők ártatlan sétája. A mi papunk tehát el fog menni, s az ördög érti azokat a fiatal nő-híveket, akik ezt nem akarják érteni, s akik attól félnek, hogy a mi papunk helyett valami öreg trotty fog jönni.

IV.

A képviselő úr

A képviselő úrnak három választása volt. Három útról mondta ki a vármegye, hogy használhatatlan. Egyet a háromból meg kellett csináltatnia a kegyelmes államnak. A vármegye úgy érezte, hogy nem is egy, de két út nagyon sürgős.

A képviselő úrhoz fordult, hogy segítsen. A képviselő úr eljárt a miniszternél, s a két sürgős út közül megcsináltatta azt, amelyik neki sürgős: a harmadikat. Itt volt tudniillik a képviselő úr kis birtoka, melyet az út biztosítása után rögtön kétszeres áron adott el. Ennek az esetnek még tanulsága sincs, ez tipikus, magyar eset.

Budapesti Napló, 1908. március 17.

(forrás: MEK, Librarius – L. Horváth Katalin)

Nagy jelentősége – Ady művéhez képest – nincsen talán, de mégis elgondolkoztató – hisz mégiscsak a műhöz van köze – a névsor. Szociáldemokraták, polgári radikálisok, polgári hírlapírók, Népszava és Nyugat, a magyar irodalom és művészet legjobbjai. Nevükkel naponta találkozunk ma is: a polgári radikálisokat, Jászit és társait naponta hazaárulózzák le magukat polgárinak hazudó orgánumok. Károlyi szobrát havonta szennyezik, Szép Ernő emléktábláját leverték, Hatvany Lajostól – ő állta a szanatóriumi költségeket – elvették utcáját. Az Adyt temető polgári forradalmat útszéli módon hazaárulózzák, gyalázzák. Adyval és Móriczcal persze, mint oly régóta, baj van; az ő gigászi nagyságuk és kikezdhetetlen magyarságuk zavarba hozza az örök magyar reakciót.

Itt csak a régi verkli megy megint: rossz útra vitték szegényeket a liberálisok, a szocialisták, a szabadkőművesek, a zsidók. Két Ady van: a fölszínen látszó megtévesztett, eltérített, megfertőzött Ady, és az – idézek – a gyökérrostjaiban, vérsejtjeiben magyar Ady, akinek ,,már szinte katolikus módon nyílik tétova ajaka”.

Hát nem!

Egy Ady van. Egy mélyen kálvinista, szocialista, liberális, demokrata, mindenkinél magyarabb és mindenkinél internacionalistább Ady van.

Ennek az egy-Adynak a mai – hangadó – jobboldal számára egyetlen egy üzenete van: az engesztelhetetlen gyűlölet. A mai – nem létező – liberális és baloldal pedig nem számíthat tőle másra, csak szánalomra.

,,Mert igazam, igazam volt” – írta kétségbeesetten, és aki ma olvassa verseit, cikkeit, annak kétségbeesetten kell rádöbbennie: igaza, igaza van.

Mindenben igaza van ma is. Minden gondolata, sora, szava kétségbeejtően aktuális. Magyarország száz év alatt semmit sem változott.

Bächer Iván 2012-ben, ady endreOlvass Adyt!
És akkor megérted mi történik itt.
Nem lesz jó kedved tőle.
,,Most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb,
szívünk jó borát gonosz ittasoknak
Mivelhogy úgyis odaadtuk: mindegy,
Majd elvezérel az ördög már minket.”

 

(Bächer Iván 2012-ben, forrás: Népszabadság)

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top