Kiállítás nyílt a Tragédia kapcsán

Kiállítás nyílt Madách Imre Az ember tragédiája című műve kiadásának 150. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia épületében hétfőn, az MTA 181. közgyűlésének első napján.

A drámai mű kiemelkedik a magyar irodalom sok kiváló alkotása közül is, egy-egy jól eltalált, mondhatni jövőbe látó mondatát sokszor idézik – fogalmazott Pálinkás József, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára (MTAKK) által rendezett “…mennyi szellem, mennyi őserő” című tárlat megnyitóján.

Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy mindmáig érzékelhető némi bizonytalanság a mű körül és a drámai költemény megítélésében. Nem biztos például, valóban akkor jelent-e meg, amint feltételezzük, lehet, hogy csak a következő év elején. Bár nem kizárható, hogy az 1861-es év végén már voltak példányok – tette hozzá.

Felvetette a kérdést, ki is tekinthető a drámai költemény szerzőjének, hiszen mint ismeretes, Arany János végigjavította Madách szövegét. Szegedy-Maszák Mihály idézetekkel alátámasztva vette végig, mennyiben alakult át a drámai költemény jelentése Arany közreműködésével. Szólt arról, hogy Arany némely esetben “keménynek” tartotta Madách szövegét.

Mint elhangzott, nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy Madách azért is változtatott a szövegen, mert előre sejtette, Az ember tragédiáját borúlátással vádolhatják. A mű így is tele van feszültséggel, talán ennek is köszönhető, hogy nagyobb nemzetközi visszhangot keltett, mint a magyar irodalom legtöbb remekműve – hangsúlyozta az akadémikus. Úgy vélte, Madách is pontosan tudta, hogy Arany nagyobb költő nála, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Az ember tragédiáját többször fordították idegen nyelvre, mint Arany műveit, “a mű nemzetközi ismertségéről sajnálatosan kevéssé veszünk tudomást”. Szegedy-Maszák Mihály arról is beszélt, hogy megfigyelhető a mű Joyce-ra és Virginia Woolfra tett hatása, és a drámai költemény kapcsolódik más nagy világirodalmi művekhez is Shakespeare-től Miltonig.

A tárlatot Babus Antal és Mázi Béla, a Kézirattár munkatársai rendezték. Babus Antal, a MTAKK osztályvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nyolc tárlóban a Kézirattár állományában található eredeti dokumentumok, másik nyolc tárlóban pedig a Tragédia nyomtatott kiadásai láthatók. “A nagyközönség első ízben tekintheti meg a Tragédia eredeti kéziratát és a digitális technikának hála végiglapozhatja a teljes művet. A digitális változatban és a szintén kiállított, négy év munkájával, krimináltechnikai eszközökkel készült 2005-ös szinoptikus kiadásban a Madách tudtával és jóváhagyásával készült javítások pontosan nyomon követhetők” – ismertette az osztályvezető.

A kiállítás unikális darabja az az ősnyomtatvány – 1500 előtt nyomtatott könyv -, amelyet Madách ajándékozott Rómer Flórisnak, az idén 150 éves Kézirattár első vezetőjének. Két tárló Madách és az Akadémia kapcsolatát mutatja be. Az egyikben Madách az Akadémiához beküldött pályaművei, a Férfi és nő, a Mária királyné, a Csák végnapjai és a Mózes idegen kéztől származó kézirata, a másikban Madách akadémiai taggá választásával kapcsolatos eredeti dokumentumok láthatók.

Madách kéziratai a Kisfaludy Társaságtól kerültek az MTAKK-ba, így Madách és a Kisfaludy Társaság kapcsolatáról is számos dokumentum tanúskodik a tárlat anyagában. Az MTA jelentős összeggel járult hozzá az alsósztregovai Madách-mauzóleum felépítéséhez; egy tárlóban ezzel kapcsolatos kéziratok, fényképek találhatók.

“Az MTA egyik rendes tagjának teljesebb gyűjteménye van a Tragédia nyomtatott kiadásaiból, mint az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Akadémiai Könyvtárnak együtt; nyolc tárló az ő gyűjteményéből ad ízelítőt. Megtekinthető egyebek között az 1861-es első kiadás rendkívül szép példánya, az Athenaeum kiadó Zichy Mihály rajzaival illusztrált díszkiadásai, köztük az 1895-ös kaucsuk kötéstáblájú rendkívül ritka kiadvány. Az 1945 utáni számos kiadásnak csak kis hányadát tudjuk bemutatni, de ezek között vannak a Kass János rézmetszeteivel, valamint Bálint Endre festményeivel illusztrált kiadások. A határon túli magyar kiadók kiadványaiból is több példány látható; nagy ritkaság az amerikai Illinois államban a Magyar Album kiadónál 1956-ban megjelent Tragédia. Aki nyomdászati mestermunkát akar látni, annak Knerék 1921-es kiadását ajánljuk figyelmébe” – fogalmazott Babus Antal.

A kiállítás május 27-ig lesz látható, hétfőtől péntekig 10-től 16 óráig az MTA Könyvtára (V. ker. Arany János u. 1.) konferenciatermében.