Bár rosszul viseli a bezártságot, mindig jókedve van és folyton mosolyog Pásztor Erzsi Kossuth-díjas színművész, aki a járvány idején inkább otthon marad, ha teheti. A legjobban az zavarja, hogy a koronavírus helyzet miatt annyit kell mellőznie a színházat, mint még soha életében. Erről is beszél és a fiataloknak üzen Ady szavaival szombaton este a Sorok között, Lutter Imrével.
Pásztor Erzsi, a Szomszédokban a nehéz természetű Janka néni karaktere révén országosan ismertté vált színművész kislánykora óta mindig vidám, pedig nem mindig van rá oka. Gyermekként az iskolából hazaérve édesanyjáék már várták, hogy meséljen, és ő imádott mesélni. A háború után egy romos polgári lakásba költöztek be, amit ők maguk, a két kezükkel újítottak fel. Semmijük nem volt, nyomorban éltek, de rengeteget nevettek és boldogok voltak.
Óvodásként lépett fel elsőként, és egyszer el is felejtette egy fellépésen a szövegét, és bár az előadáson nem szólt egy szót se, úgy ment le a színpadról, hogy abban a pillanatban tudta, színésznő akar lenni. Persze családja akkor még nem vette komolyan. Anyja fodrásznő volt, de odavolt a színházért és gyerekként sokat járt vele színházba, emlékei szerint a János vitézt látta először a Városi Színházban. Édesanyja a moziért is rajongott. Kislányként minden jeles alkalomra mese- és verseskönyvet kapott ajándékba, sőt, anyja színházjegyet ajándékozott a beosztottaknak is.
Kevesen tudják, hogy tehetsége milyen különös módon ütközött ki az iskolában. Harmadévben ki akart maradni a gimnáziumból, mert nem ment neki a matek és a fizika, és úgy gondolta, nem tud leérettségizni. Édesanyját franciatanára nyugtatta meg, hogy valahogy levizsgázik majd, hogy milyen módon, az mindegy, mert úgyis színésznő lesz. Egy franciaóra után a tanárnő behívta a tanáriba, ő pedig azt hitte, kirúgják – ehelyett arra kérték, hogy játssza el nekik a franciatanárát, mert a szünetekben kiválóan utánozza. A munka gyümölcse nem maradt el, leérettségizett és elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A versmondástól viszont egész életében rettegett és csak akkor vállalt ilyet, ha muszáj volt. Hosszú évekig egyetlen versből élt: Benjámin László Művészbecsületét el is mondja Lutter Imre műsorában, és személyes élményeiről beszél Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című verse kapcsán, amellyel a fiatalságának és hajdani iskolatársainak üzen.
A beszélgetést szombaton este láthatják a nézők az ATV-n, a Sorok között Lutter Imrével című műsorban, amelynek ajánlója itt nézhető meg:
Lutter Imre egy-egy vers kapcsán minden szombat este beszélget sztárvendégeivel az életükről. Mácsai Pál, Koltai Róbert, Azurák Csaba, Zsédenyi Adrienn vagy Joshi Bharat éppúgy a vendége lesz, mint Vitray Tamás, Charlie, Győrfi Pál, Farkas Bertalan, Király Viktor vagy Németh Lajos.
December 3-án mutatják be Lutter Imre vadonatúj, Test és tudat című verseskötetét az Operettszínház Kálmán Imre színpadán, sztárvendégek közreműködésével.
Rendhagyó kiállítás nyílt az INDA Galériában a 110 éve született Kazinczy János Antal, az itthon talán még kevesek által ismert festő – és szobrászművész életművéből.
A Radnóti-díjak átadásával ért véget a XXVIII. Radnóti Költészeti Biennálé, amelynek programjai a Győri Nemzeti Színházban és Abdán, Radnóti kivégzésének emlékhelyénél zajlottak
„Szelíden, mint a szél” címmel rendezi meg az idén százéves Váci Mihály tiszteletére országos vers- és prózamondó versenyét az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület és anyaszervezete, a Magyar Versmondók Egyesülete.
Krasznahorkai László Herscht 07769 című regénye nyerte el idén a Kulturhuset Stadsteatern Nemzetközi Irodalmi Díjat, melyet Daniel Gustafsson fordított le svéd nyelvre. Az elismerés kitüntetettjeit öt jelölt szerző és hat jelölt fordító...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom