31 egyenesági továbbjutója van az V. Nemzeti VERSeny középdöntőjének. A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklip versenyének szuperdöntőjére még három versenyző kerülhet be a közönség révén.
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete művészei, szakemberei, Bakos-Kiss Gábor, Lutter Imre, Szabó László, Szűcs Nelli és Wiegmann Alfréd döntöttek a Nemzeti VERSeny 2020. évi középdöntőjének egyenesági továbbjutóiról. A középdöntőre jogosult VERSenyzők közül húszan nem küldték be alkotásukat, vagy visszaléptek.
A VERSenyben lévő alkotásokról a zsűri a döntést az alábbiak szerint hozta meg:
A versmondás és a versek vizuális megjelenítése is maximum 10-10 pontot, az összhatás 20 pontot jelentett egy-egy versenyző számára, így a megszerezhető maximális pontszám az öt zsűritag szavazatának összesítésével 200 pont volt. De a művész-szakemberek nemcsak pontoztak, hanem adott esetben szövegesen is értékeltek, és a továbbjutásra is javaslatot tettek. Így az 5 fős zsűriből legalább 4 zsűritag által továbbjutásra javasolt versenyzők azonnal bejutottak a döntőbe. A legalább 3 szavazattal rendelkező versenyzők pontszámaik alapján juthattak tovább. Azokat a versenyzőket, akik döntetlenre döntetlenre álltak a pontszámaik alapján, a zsűri újra tárgyalta, és a rendkívül nagy és erős mezőnyre tekintettel összesen 31 versenyző számára biztosította az egyenesági döntőbe jutást.
A versmondást a vers választása (az irodalmi érték mellett fontos volt, hogy a versmondó korának, érzelmi, értelmi fejlettségének, személyiségének, egyéniségének, hangjának stb. megfelelő verset választott-e), a tiszta és művészi beszéd, a technikai eszközök (artikuláció, ritmus, beszédtechnika, tájnyelv indokolt preferálása/elvetése, légzéstechnika, ütem, hangsúly, hanglejtés, áthajlás/enjambement, hangerő és hangszín és egyéb verbális eszközök használata), valamint a művészi teljesítmény (értelmezés-értetés, látás-láttatás, érzés-éreztetés, érzelmi-értelmi üzenet, kisugárzás, non-verbális eszközök használata, összhatás, pódiumi létállapot megléte, természetesség, spontaneitás, szavalás és versmondás közti különbségek felismerése és megvalósítása az adott szövegen keresztül, mindez az életkori sajátosságok figyelembe vételével) meglétét és használatát értékelte. A versklipeket, vagyis a vizuális formanyelvet a vers üzenetének egyértelműsége, dekódolása, a felépített dramaturgia, kreatív eszközhasználat és annak gazdagsága, a szöveg-kép-zene-hangok egymáshoz való konzekvens viszonya alapján ítélte meg. Fontos szempont volt az eredetiség, a letisztultság, az üzenet egyértelműsége és a vizuális eszköztár.
Voltak versenyzők, akik, bár nem jutottak most egyeneságon tovább, mégis alkotásuk sok szempontból figyelemre méltó. Nekik is van lehetőség a bejutásra: a megnövekedett bejutói létszámra tekintettel – 3 VERSenyző számára a közönségszavazás jelenti a döntőben való részvételt! Ennek részleteit hamarosan közzétesszük. Gratulálunk minden középdöntős VERSenyzőnek, mert a Nemzeti VERSeny célja a magyar versirodalom gazdagítása, és minden egyes alkotás ezt a célt szolgálja! Akik most még nem jutottak tovább, azoknak folytatódik a VERSeny a közönségszavazással, akik továbbjutottak, azok most egy kicsit hátradőlhetnek, aztán megkezdhetik a felkészülést a Nemzeti Színházban zajló élő novemberi szuperdöntőre.
A továbbjutók és alkotásaik, alfabetikus sorrendben:
Antal Szabina (Abda): Márai Sándor – Magyar emberek
Baranyi Liána (Marcali): Reményik Sándor – Öröktűz
Berencsy Martin (Budapest): Vörösmarty Mihály – Az isteni jóság
Bódi Beáta (Vácszentlászló): Pilinszky János – Francia fogoly
Csiha Marianna (Halásztelek): Karinthy Frigyes – Levél kisfiamnak
Fábry István (Balassagyarmat): Radnóti Miklós – Levél a hitveshez
Finta Ilona Vanda (Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok): Weiner Sennyey Tibor – Magyarország
Hegedűs Bori (Mosonmagyaróvár): Dsida Jenő – Országos eső
Henter Csaba (Budapest): Páskándi Géza – Ars poetica a pusztán
Horváth Péter (Lovasberény): Dsida Jenő – Fázol
Jakab Gabriella (Budapest): Hervay Gizella – Előszó
Kecskeméti Bence Odin (Makó): Dsida Jenő – Itt feledtek
Kiss Adrienn (Hajdúböszörmény):Tandori Dezső – A szobák
Kovács Csenge-Nárcisz (Érmihályfalva, Románia): Vörösmarty Mihály – A merengőhöz
Kovács-Pifka Anna (Solymár): Vörösmarty Mihály – Országháza
Marosi Bence Levente (Óbarok-Nagyegyháza): Aranyosi Ervin – Szabadság, vagy rabság
Mucha Oszkár (Budapest): Pilinszky János – Ne félj
Nagy Borbála (Veresegyház): Vörösmarty Mihály – Az élő szobor
Nánia Hanna (Kézdivásárhely, Románia): Kányádi Sándor – Előhang
Nánia Hilda (Kézdivásárhely, Románia): Kányádi Sándor – Tudod…
Vadonatúj epizódokkal folytatódik a Sorok között Lutter Imrével című műsor az ATV képernyőjén, a Spirit FM-en és a YouTube közösségi videómegosztó portálon.
Idén ősszel immáron hatodik alkalommal találkozhat a közönség a kortárs világirodalom fontos szereplőivel a PesText Fesztiválon, amelyet a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) szervez a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ)...
Nincs konkrét mérőeszköz arra, hogy mi számít különösen értékes, antik besorolású könyvnek, ám ha a családi könyvtár darabjai elég régiek és elég jó állapotban megőrződtek, esetleg még manapság felkapott kategóriába is tartoznak,...
Rolls-Royce és Zsiguli, Hollywood és Ötvös Csöpi, régi és vadonatúj filmek, sztárok és a közönség, szakma és szórakozás – négy nap alatt több mint tízezren látogatták a 14. Bujtor István Filmfesztivál programjait...
Csütörtökön nagy csinnadrattával nyit a Bujtor István Filmfesztivál Keszthelyen! Minden este egy Ötvös Csöpi film az élő legendákkal, felbecsülhetetlen relikviák a rajongóknak, az ikonikus filmjelenetek makettjei, autómatuzsálemek százai, koncertek tucatja, ételkóstolók, retro...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom