Gyászhír: Elhunyt Oláh János költő

Oláh János Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, író, szerkesztő hosszú betegség után eltávozott közülünk. Végső küzdelmét méltósággal vívta, olyan bátran, mint ahogyan élt.

A Magyar Napló folyóirat, az Irodalmi Magazin szerkesztősége, a Magyar Napló Kiadó Kft. munkatársai, valamint a Magyar Írószövetség megrendülten búcsúzik a főszerkesztőtől, kiadóvezetőtől, a magyar irodalom elkötelezett képviselőjétől.

A Közel című regény, Az Örvényes partján és a Száműzött történetek elbeszéléseinek, a Kenyérpusztítók című dráma, valamint számos halhatatlan költemény szerzője a ’60-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt. Pályája a legendás Kilencek alkotócsoport Elérhetetlen föld című antológiájában indult. 1994-től a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának és kiadójának, a Magyar Naplónak vezetőjeként is egyetemes értékeket mentett és hozott létre.

Hiánya pótolhatatlan lesz. Irodalmi öröksége felbecsülhetetlen, példaértékű, nemzedékekre kiható munkásság.

Oláh János a Somogy megyei Nagyberkiben született 1942. november 24-én.Az általános iskolát Soroksáron végezte el, majd a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Az ELTE BTK magyar-népművelés szakán 1966-ban szerzett diplomát.

1969Irodalmi pályája a Kilencek költőcsoporttal, az Elérhetetlen föld c. antológiával indul.

1970-ben a rendőrileg lefoglalt KÍSÉRLET c. irodalmi periodika egyik szerkesztője.

1966 – 70 könyvterjesztésben, majd egy művelődési házban szakelőadó,

1970 – 71 szabadfoglalkozású író,

1971 – 72-ben elvégezte a Testnevelési Főiskola edzőképző szakát.

1971 – 92 cselgáncsedző.

1989 – 1994 A Remetei Kéziratok c. irodalmi periodika szerkesztője és kiadója és a Kézirat Kiadó, majd Új Kézirat Kiadó vezetője.

1994- a Magyar Írószövetség irodalmi lapjának, a Magyar Naplónak a főszerkesztője.

2009-az írószövetség prózaszakosztályának elnöke.

HÁRSAK ALJA (Oláh János)

Égettbor ízű hársak
szélhangon zsolozsmáznak.
Hallgatom, s minden elhagy,
mondják, talán nem is vagy.
Ittlétem fáj a voltban,
a semmiig hajoltam.
S e szótlan szédületben
méhraj köröz fölöttem.
Bódult botladozásban
csuklik össze a lábam.
Hanyatt dőlök a parton,
és pók szövi be arcom,
mint akit leütöttek,
és nem emlékszik többet.

Kihűlt káprázat fénye
miért siklottál félre?
Olyan más most már minden,
amiben egykor hittem,
semmivé lett azóta,
parázna magyar nóta,
de nyakamon örökre
fojt a tegnap nyakörve:
lelkem gyöklényű vétke,
testem láz-kelevénye
minden titkot kimondat.
Halál előtti mondat.
S ha elbondul is végre,
nincsen, aki megértse
a harang szavát hallva,
mi a lélek nyugalma.
Aki mindig kerestem,
most itt heverek resten,
magzat az űr hasában:
semmit meg nem találtam.
Reccsent a híd alattam,
kalimpáltam bukottan,
kábán és elveszetten,
bántottam, kit szerettem.
Mégis, mégis jó volna
forrás fölé hajolva
újjá születve élni,
s mint egy igazi férfi,
kezedből megízlelni
a gyermeklétű semmi
népmese-tiszta csöndjét,
e tékozló örökét
érlelte ősi almát,
Isten fluid hatalmát.

Oláh János első versei már tizenéves korában megjelentek. A Képzőművészeti Gimnázium festőszakos tanulójaként nem csak képzőművészként, de irodalmi tehetségével is kitűnt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett végül diplomát, ahol már az irodalmi élet szervezésébe is belekóstolt. Az ő tevékenységének is volt köszönhető pl. Az elérhetetlen föld c. antológia megszerkesztése és megjelentetése.

A KÍSÉRLET c. folyóirat rendőri elkobzása (1970) és más politikai jellegű munkahelyi konfliktus miatt elvesztette népművelői állását és húsz éven át cselgáncsedzőként dogozott, miközben Illés Endre pártfogásának köszönhetően verseskönyvei, regényei és elbeszéléskötetei jelentek meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. A rendszerváltozás kezdetétől az irodalmi élet egyik fáradhatatlan szervezője, előbb az általa alapított Remetei Kéziratok szerkesztője, majd 1994-től, immár 19 éve a Magyar Írószövetség lapjának, a Magyar Napló című, a kortárs irodalmi életben meghatározó jelentőségű folyóirat főszerkesztője és a Magyar Napló Kiadó alapítója és vezetője.

Az év versei, Az év elbeszélései, Az év esszéi c. antológia-sorozat alapítója, szerkesztő-kiadója, a VERSmaraton című költészeti program létrehozója.

Nős, felesége Mezey Katalin.Három gyermekük szintén alkotóművész.

Oláh János versei gazdag képi világukkal és bravúros formai megoldásaikkal kezdettől felhívták magukra a szakma figyelmét, stílusában az avantgarde és a hagyományos költészet jellegzetes megoldásai természetes módon egészítik ki egymást(Fordulópont). Lírája vibráló gondolatiságát emlékezetes képiség közvetíti, versnyelvének zeneisége által archaikus tartalmakat rejt a modern szövegekbe.

A hetvenes évek közepén kísérleti prózával jelentkezett: Közel és Visszatérés c. regényei a gyermeki látásmód és emlékezet mozaikkockáiból építi fel az ötvenes évek kor-panorámáját. Az őrült c. regénye a kinagyított pillanatok közelképeitől elmozdult az expresszionista-realista,narratív próza irányába, érzékeny lélekábrázolás és zaklatott korrajz jellemzi ezt a regényét. Az Örvényes partján, a Vérszerződés és a Száműzött történetek című elbeszéléskötetekben a modern népiség jegyében rajzolja meg a magyar vidék, a falusi közösségek 20. századi sorsának kataklizmáit. A modern lélekábrázolás és a kiérlelt, történelmi dimenziójú látásmód sajátos szimbiózisa, a realizmus és az expresszionizmus eszközeinek társítása teremti meg az Oláh János-i elbeszélésmód drámaiságát, a parabolisztikus történetvezetést.

Drámaíróként is fiatalon debütált: Kenyérpusztítók c. színművét Ruszt József állította színpadra 1970-ben. 2005-ben a Térszínház nagy sikerrel mutatta be Európai vőlegény című komédiáját, Bucz Hunor rendezésében. A Rádiószínházban eddig öt hangjátékahangzott el. 2013 novemberében négy részben adták elő a Kossuth Rádióban a Száműzött történetekc. elbeszélésfüzérének rádióváltozatát.

Oláh János sok műfajú, kiemelkedő tehetségű, nagy munkabírású, koncepciózus alkotó, aki az elmúlt évtizedek magyar irodalmi életének szervezőjeként is fontos szerepet töltött be, bizonyította közösségi elkötelezettségét. Mezey Katalin költő férje, Lakcfi János költő édesapja volt. A Magyar Versmondók Egyesületének 20 éves gálaestjén közösen lépett fel családjával. Mély megrendeüléssel búcsúzunk Tőle.

Főbb művei:

Fordulópont (versek), 1972

Közel (regény), 1976

Visszatérés (regény), 1979

Jel (versek), 1981

Az őrült (regény), 1983

Az Örvényes partján (elbeszélések), 1988

Válogatott versek – Selectedpoems, (Mezey Katalinnal, 1990)

Elbeszélések – Erzählungen, (Mezey Katalinnal, 1990)

Nagyító fény (válogatott versek), 1991

Kenyérpusztítók (színművek és hangjátékok), 1993

Vérszerződés (elbeszélések), 2001

Por és hamu (versek), 2002

Száműzött történetek (válogatott és új elbeszélések), 2011

Közel (regény, második, átdolgozott kiadás), 2014

Belső tükör (összegyűjtött versek), 2014

Őrült (regény, második kiadás), 2015

Újabb elbeszélések, 2015

Főbb kitüntetései:

1977 Móricz Zsigmond-ösztöndíj

1979 SZOT-ösztöndíj

1992 Greve-díj

1994 József Attila-díj

1994 a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

2005 Március 15-e -díj

2009 Péterfi Vilmos-díj

2009 Bethlen Gábor-díj

2012 Márai Sándor-díj

2012 A Partiumi Írótábor díja

2012 Arany János-díj,

2014 Magyarország Babérkoszorúja díj