Connect with us

Emléktábla Szabó Lőrincnek

Hírek

Emléktábla Szabó Lőrincnek

Szabó Lőrinc költő dalmáciai utazásainak emlékére emléktáblát avatnak Korculán, a kikötőben, a Révkapitányság árkádsora végén. Szabó Lőrinc (1900-1957), a 20. század egyik legnagyobb magyar költője többször járt az Adriai-tenger keleti partvidékén, 1925-ben Fiuméból (Rijeka) újságíróként tudósította lapját, 1934-ben Abbáziában (Opatija) pihent.

Előtte 1932-ben feleségével és lányával Susakból, a fiumei kikötőből hajózott Dubrovnikig, ezt az utat 1937-ben megismételte, ezúttal fia társaságában.

A hajó egyik állomása Korcula volt, a város annyira elbűvölte a költőt, hogy elhatározta, Dubrovnikból visszafelé eltölt ott pár napot – mesélte az MTI-nek Curkovic-Major Franciska, a zágrábi egyetem hungarológiai tanszékének tanára, Szabó Lőrinc-kutató.

Az emléktábla elhelyezését a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye kezdeményezte, finanszírozta és az avatáson a kutatóhely vezetője, Kabdebó Lóránt egyetemi tanár mond ünnepi beszédet.

A házigazdák nevében Mirko Duhovic polgármester és a zágrábi magyar nagykövet, Gábor Iván kiküldöttje, Jósvai Lídia kulturális tanácsos köszönti az egybegyűlteket. Elhangzik hangfelvételről Szabó Dezső felolvasásában a költő Mi még? című verse, amely a Tücsökzene kötet utolsó darabjainak egyike. A Beszélgetés a tengerrel című versét horvát fordításban Tonci Gatti mondja el.

Curkovic-Major Franciska kiemelte, hogy a Beszélgetés a tengerrel teljes egészében Korcula városához kötődik, mert amikor Dubrovnikból visszafelé hajózott Szabó Lőrinc, kiszállt Korculán, ott töltött néhány napot és – a kutatások szerint – a régi kikötőben, a mólón ülve nézte és hallgatta a tenger hullámzását, s ennek az élménynek a hatására írta: “saját magadban ringva te/az öröklétet mutatod.”

Szabó Lőrinc verseiben rendszeresen visszatér az utazás emléke, a Dalmácia tücskeihez című alkotásában emlegeti Raguzát (Dubrovnik) és Korculát. Dalmáciai élményei “köszönnek vissza” az Egy raguzai leánderhez, a Adria, az Álom a tengeren című verseiben – foglalta össze a Szabó Lőrinc-kutató.

Curkovic-Major Franciska beszélt arról is, hogy jelenleg egy olyan köteten dolgozik, amely azt elemzi, hogy Fejtő Ferenc, Márai Sándor, Déri Tibor és más magyar írók műveiből milyen Horvátország-kép bontakozik ki.

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top