Barion Pixel
Connect with us

Elhunyt a költő, Rába György

Hírek

Elhunyt a költő, Rába György

2011. január 29-én, hajnalra virradóra, nyolcvanhét éves korában elhunyt Rába György költő, műfordító, irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar-francia szakos diplomát szerzett. 1949 és 1957 között középiskolai tanárként tevékenykedett Budapesten. 1957-től 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, később főmunkatársa volt. 1970-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot.

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).
Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékszik vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold című folyóirat egyik alapítója és társszerkesztője volt. A folyóirat megszűnése (1948) után költőként hosszú ideig hallgatást fogadott. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezett a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után 1969-ben a Férfihangra követte.
Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években újraéledt, a legutóbbi két évtizedben kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.

Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.
1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”

Munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Legrangosabb kitüntetései mellett, mint amilyen a Széchenyi- és József Attila-díj, elnyerte az Istituto Italiano di Budapest aranyérmét, a Mikes Kelemen Kör díját, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, kitüntették Bölöni-díjjal, Füst Milán-jutalomban részesült, elnyerte a Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozatát, kapott Kosztolányi-díjat, Illyés Gyula-díjat, Pro Literatura-díjat, Déry Tibor-jutalomban és Eötvös Koszorú kitüntetésben részesült, Budapest XIII. kerületének díszpolgára.

Önálló kötetei: Az Úr vadászata (versek, 1943), Búvár (versek, 1947, Nyílttenger (versek és műfordítások, 1961), A szép hűtlenek (Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád versfordításai, 1969), Férfihangra (versek, 1969), Szabó Lőrinc (1972), Lobbanások (versek, 1973), Rovások (versek, 1980), Babits Mihály költészete 1903-1920 (1981), Próbaidő (versek, 1982), Babits Mihály (1983), A beszéd folytatása (versek, 1984), Csönd-herceg és a nikkel-szamovár (1986), A valóság vendége (versek, 1987), Kézrátétel (versek, 1992), Kopogtatás a szemhatáron (versek, 1993), Közbeszólás (versek, 1994), Ráismerések (versek, 1996), A vonakodó Cethal (új és válogatott versek, 1998), Remények és csalódások (elbeszélések, 2000), A jelenlét furfangjai. Új versek 1997-2000 (2001), Sárkányeregetés (versek, 2003), Földlakó (versek 2003-2006, 2006), Disputa önmagammal (versek, 2010).
Olasz és francia költészetet fordított, Giacomo Leopardi verseinek fordításából önálló kötete jelent meg.

 

Rába György:
Az írás mire jó

Mire jó az írás
szótári szavak artista gúlája
a szomszéd lakó fecsegéséből

salto mortale háló nélkül
éjjel fölkattintott lámpa fényénél
mállékony porladó papírra
egymás alá körmölt varázsigéim
mire jók berekesztve
betűimet boldogan levitálok
de vegyítésük arányát
ne kérdezd titkukat nem ismerem
bűbáj-mester szól belőlem
a papíron múltam titkosírása
és én túl sorompóimon
a papíron jövendők rejtvénye

(2006)

A Rába Györgyről szóló információkat a DIA oldaláról vettük, ahol digitalizált könyveket is találhatnak a költőtől.

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Ha itt lennél velem…

    By

    Ha itt lennél velem, és fognád a két kezem - énekelhetjük Bódi László Cipő dalát. Vele indul és nagy formátumú, ismert emberekkel folytatódik ez a verses interjúkötet, amely a Ha szeretsz... című népszerű könyv következő...

  • Hírek

    Krasznahorkai kapta az irodalmi Nobel-díjat

    By

    A Sátántangó és Az ellenállás melankóliája szerzője, Krasznahorkai László kapja 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtökön 13 órakor a Svéd Akadémia. Krasznahorkai lett ezzel a második magyar, aki megkapta az elismerést....

  • Hírek

    Darvasi Lászlóé az Esterházy irodalmi díj

    By

    Neandervölgyiek című művével Darvasi László nyerte el az első alkalommal átadott Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet a szakmai zsűri a hét döntőbe jutott alkotás közül talált a legjobbnak. A tízezer euróval és Kelemen...

  • Hírek

    Elhunyt Buda Ferenc költő, műfordító

    By

    A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy 2025. szeptember 16-án elhunyt Buda Ferenc (1936–2025) költő, műfordító, a Nemzet Művésze.

  • Hírek

    Balázs László Gábor emlékest

    By

    Balázs László Gábor versmondóra emlékezik egy esztrád műsorral Kellár F. János Immánuel művésztársakkal, Pomázon. A Magyar Versmondók Egyesületének oszlopos tagja a közelmúltban hunyt el, hosszantartó, méltósággal viselt, súlyos betegsége után.

To Top