Átadták a Bujtor István-díjakat a X. Bujtor Filmfesztiválon

Bujtor Balázs, Lutter Imre fesztiváligazgató, Janisch Attila filmrendező zsűrielnök és Kiss László fesztiválalapító a zsűri társaságában adta át a X. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjának díjait. A fődíj az egymillió forintos összdíjazás mellett a kategóriánként elnyerhető Bujtor István-díj, amely Bujtor saját hajóját, a Tamangot ábrázolja, s amelynek megalkotására Árvay Zolta képzőművészt kérték föl a szervezők.

Bujtor Balázs hegedűművész, Bujtor István fia is részt vett az ünnepélyes díjátadón Balatonszemesen. Bujtor István életműve nyomán a titok, a bűnügy, a rejtély, a humor és kacagás, az emberi élet és a költészet volt az alapja az elmúlt egy év izgalmas játékfilmjeinek, dokumentumfilmjeinek, animációs alkotásainak, versklipjeinek és kísérleti alkotásainak, amiket most elsőkézből láthatott a néző. 106 benevezett hazai és külföldi film közül 53 izgalmas alkotás került be az idei versenyprogramba, ezeket vetítették le a fesztiválon. A filmes alkotókkal két előadóművész, Lutter Imre fesztiváligazgató és Takács Bence tévés műsorvezető beszélgetett a filmes blokkok után. A fesztivál védnöke Bujtor Judit volt, a programokra több ezren voltak kíváncsiak.

A játékfilmek közül az Apám szíve című alkotás győzött, Fazekas Máté Bence rendező, Osváth Gábor producer és a Filmfabriq Kft. filmje, amelyben a főhős, hogy visszaszerezze volt feleségét, elhatározza, hogy szívrohamot imitál, s ehhez megkéri a fiát, hogy segítsen neki, aki nem hajlandó részt venni az őrült tervben. A film a tartalom és a forma, a rendező és színész együttműködésének tökéletes összhangjáért, az emberi kapcsolatok árnyalt mélységének és összetettségének érzékeny ábrázolásáért, valamint a dráma és humor egyensúlyának megteremtéséért érdemelte ki az elismerést. A zsűri kiemelte: az alkotás humanista szemléletében és elegáns humorában is méltó Bujtor István emlékéhez.

A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek között egy magyar és egy svájci film nyert. Mano Khalil svájci rendező és a Frame Film alkotása, a Hafis & Mara, a svájci-libanoni származású Hafis Berschinger, valamint hűséges felesége és társa, Mara történetét mutatja be, 53 évnyi házasság tükrében – öregségről, búcsúzásról és az elveszett álmokról. Az esendőségükkel megindítóan nyílt őszinteséggel, hittel és reménnyel szembenéző, az egymásrautaltságukat és egymás iránti szeretetüket kudarcaikban is megőrző karaktereket érzelmileg és tartalmilag mély, gazdagon árnyalt módon jelenítette meg a rendező. A díjat Deák Zoltán, a film agyarországi képviselője vette át.
A kategória másik győztese Hajdu Mariann filmje, a Mindig elől, amelynek gyártója a Színház- és Filmművészeti Egyetem. A film a halálos betegségével szembenéző, de a túlélésbe vetett hitét nem feladó, példaadóan erős jellemű fiatalember érzékenyen megjelenített és mélyen átélhetővé tett ábrázolásáért, valamint a főszereplő és a filmkészítő őszinte együttműködésének megteremtéséért kapta meg a Bujtor István-díjat. A zsűri Hajdu Mariann másik nevezett filmjét, A hídon túl című alkotást is kiemelte.

A versfilmes kategória győztese Tóth-Benedek Ernő filmes versmondó lett, aki Zalán Tibor Elsüllyedt szonettek című különleges hangulatú és ritmikájú versét egyszerű eszközökkel, asszociatív, a verset egy másik nyelvi közegben pontosan közvetítő filmes adaptációjáért vette át a fődjat.

A versfilmek között különdíjat vehetett át Ledő Barnabás Kísértet című, Weöres Sándor azonos verse alapján készített filmje, amit a költészetet és a képzőművészetet ötvöző, eredeti megoldású és hangulatú kivitelezésért jutalmazott a zsűri. Dicsérő oklevelet kapott Sohonyai Attila Várva rád című versének feldolgozásáért a Stark fotó és a Dream Factory Video alkotása (Starkné Nagy Jusztina rendezte), mert a verset jól megválasztott játékfilmes eszközökkel egyetlen nagyívű történetbe sűrítette, erőteljes hangulatú képekben megjelenítve a fronton harcoló hős katona és a tábori ápolónő szerelmét.

Színészi különdíjat kapott az Apám szívében nyújtott alakításáért Trill Zsolt, egyszerre abszurd és drámai szituációban lévő karakterének hiteles és összetett megformálásáért, valamint A közellátás vizsgálata című film főszerepéért Nagy Viktor, egy abszurd szituációba keveredő karakter stílusos és finom eszközökkel átélt megformálásáért. A legjobb színésznőnek járó különdíjat Rezes Judit érdemelte ki a Mantra című játékfilmben, ahol egy feszültséggel és váratlan fordulatokkal teli szituációba keveredő karaktert kellett megformálnia. Szintén a Mantra című filmből jutalmazta a zsűri Málics Gábor operatőrt, a dráma és feszültség pontos és sallangmentes, a karakter lelki folyamataival teljes összhangban lévő, atmoszférikus vizuális megjelenítésért.

A kísérleti film kategóriában a filmfesztivál egyik legegyénibb hangvételű, legeredetibb szemléletű filmjének elkészítéséért Kizlinger Lilla: Ó Superman, I love You című alkotásáért, míg a legigényesebb animációs filmjének elkészítéséért Tóth Roland Béla című alkotása kapott különdíjat.

Speciális Bujtor-díjat kapott a Duna Műhely Alapítvány – Buglya Sándor és Péterfy András producerek: a dokumentumfilmes műfaj, mint a filmművészet történelmi, történeti és társadalmi szempontból is egyik legértékesebb műfajának életben tartásáért, a filmfesztivál több kiváló dokumentumfilmjének létrehozásáért, az értéket teremtő produceri tevékenységért.

Rendezői különdíjat kapott dokumentumfilm kategóriában Hajdu Beáta és a Színház- és Filmművészeti Egyetem – Kalap, kabát című filmje. A legjobb portréfilm különdíja Varga Árpád Zsolt: A Születés jogán című alkotása. Szerkesztői különdíjat érdemelt ki a Bud Spencer életéről négy évig forgatott Piedone nyomában című alkotás, Király Levente szerkesztésében és a Macro-Media Bt. gyártásában. A legjobb filmzene az Egodetox című filmben Csordás Gábor zeneszerző műve lett.

A Duna Műhely Alapítvány gyártásában két dokumentumfilmje is különdíjas lett: Tóth Péter Pál Védőőrizete lett a legjobb történelmi dokumentumfilm, míg alkotói különdíjat Mohi Sándor kapott, Ott legbelül dal van című filmjéért.

A zsűri dicsérő elismerésben részesítette Pataki Béla Cseresnyés emlékezet, Jamrik Levente Az Eliziumi kém, és Elisabeth Silveiro és a Dolce Vita Films Vostok 20 című alkotását.

A zsűri soraiban helyet foglalt Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, Érdemes művész, zsűrielnök, Kalász József rendező, a Magyar Független Film és Video Szövetség dunántúli küldötte, Kiss László Csokonai-díjas rendező, a Latinovits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnöke, Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész, Verebes Linda színművész és Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke. A kísérő programok között szabadtéri koncertek, színházi előadások, slam poetry est, hajókirándulások, Bujtor emlékkiállítás és retro utcabál is szerepelt. A fesztivált több ezren látogatták.

(fotók: Racskó Tibor)