A Székelyföld idei díjai

Daczó Katalin újságíró-közírót, Markó Béla költőt és Buda Ferenc költőt, a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnökét jutalmazta a Székelyföld irodalmi folyóirat. A díjakat csütörtökön adták át Csíkszeredában.

Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 16 éve alakult folyóirat szerkesztősége évről-évre megvizsgálja, kik közölték a legjobb írásokat az adott évben a Székelyföldben. Ezeknek a szerzőknek adják át a lap díjait.

“Daczó Katalin olyan újságíró, aki alaposan utánanéz a témáinak, nem a világhálóról tájékozódik, hanem alaposan felkutatja a forrásokat. Az 1916-17-es csíkszeredai katonavilágról, valamint Márton Áron püspök és a csíkszépvíziek konfliktusáról közölt kiváló írást a Székelyföldben” – méltatta a szerzőt a főszerkesztő.

Markó Béla a Székelyföldben közölt verseivel érdemelte ki a folyóirat elismerését. “Számunkra szinte felfoghatatlan, hogy miként tud valaki tíz év kihagyás után így visszatérni az irodalomba” – fogalmazott Lövétei Lázár László.

Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat.[1] Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját, Markó verseiből pedig egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre.

1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990-ben Maros megyei szenátor, 1990-1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990-1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament I.P.U. küldöttségének tagja.

1991-1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. 2009 decemberétől 2012 májusáig ismét a román kormány miniszterelnök-helyettese. 2011-ben nem indult újabb elnöki mandátumért az RMDSZ-ben, de parlamenti és kormánytisztségét megtartotta.

Korábban többek között Déry Tibor-, Füst MIlán- és József Attila-díjjal, 2012-ben Hazám-díjjal tüntették ki.

(A XXI. Század Társaság 2001. október 31-én megalapította József Attila szonettsorozatának címéről: a Hazám-ról elnevezett díjat, amit az arra érdemes hét személyiségnek adományoz évente hét tagú kuratóriuma javaslatára értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján, november 16-án. József Attila 1937-ben, halála évében írta a Hazám című, hét szonettből álló költeményét. Sem József Attila, sem fölbecsülhetetlen értékű életműve, sem a Hazám nem szorul arra, hogy magyarázzuk: miért is közkincs és mérték számunkra – s meggyőződésünk szerint nem csupán Magyarországon, de Európában, sőt, ezen az „Akár egy halom hasított fa, / hever egymáson” világon is.A Hazám (más „nagy” versei mellett) esztétikai, szociológiai, történelmi tanúságán és tanulságán túl jelképi erejű és értékű is. A versről elnevezett díj mindazt magába sűríti és remélhetően szétsugározza, amit maga a költemény teljességében jelent. A díjat a Hazám szonettkoszorú szellemiségét teljesítményében, értékében folytató és újrateremtő azon hét személyiségnek adományozza életművéért a XXI. Század Társaság, akiket az adott esztendőben arra érdemesnek ítél.)

“Az igazságot nem kell hangosan kimondani,
mert megváltoztatja életedet,
mint amikor az utcán így szól valaki:
– Ölni tudnék a gyermekeimért –
s hirtelen elcsúszik fejed fölül az ég,
és belelátsz Isten fekete agyába,
hányinger kínoz,
mert gonosszá tesz a szeretet…”

Markó Béla: Egy mondat a szeretetről

A Székely Bicskarend Díjat Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke vehette át, akit Fehérlófia című eposzáért díjazott a szerkesztőség. A főszerkesztő megemlítette, hogy ez a díj a nem székelyföldi szerzőknek jár.

1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három verse miatt börtönbe került. 1958-1963 között a Chinoinban segédmunkásként dolgozott. 1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2013-ban a Magyar Versmondók Egyesülete tiszteletbeli elnökévé választotta. Tiszakécskén él.
Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben: A láthatatlan tolvaj, A szürke héja. 1986-ban 50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd… című kötetet (Kecskemét, szerk, Agócs Sándor), amelyben még addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája került nyomtatásba.

 

Buda Ferenc: Üzenettörlés

Megéred még ha megéred
kormos keserű alkony száll tekintetedre
a szervek a tagok konokul ellenszegülnek
aláaknázzák terveidet
keresztülhúzzák számításaidat
kormos keserű alkony
ha megéred
a tárgyak alakok arcok körvonalai
elkenődnek
napvilágnál is homályban tapogatózva
matatsz beszűkült tered vasrácsai között
egy hang egy szín egy név át-átsuhan
de benned nem hágy nyomot
kormos keserű alkony
kit érdekel ugyan kit érdekel
ha kormos ha keserű
szeretteidnek teher vagy már csak teher
ha megéred
hasznot hát többé ne húzz s ne várj
javaid tulajdonaid osszad szét idejekorán
hagyatékodon fogyatékodon ne torzsalkodjanak
túlnőtt tüskéid körmeid metéld le
óvakodva hogy sebet magadon s másokon
ne ejts ha lehet
köszönj el a fáktól
az égtől a rögöktől
a rigóktól
egy név egy szó egy szín
még átdereng

üzenettörlés

 

A folyóirat Szabó Gyula Debütdíját az egyelőre még kötet nélküli Adorjáni Pannának adták át.

A csütörtöki díjátadó ünnepségen az ünnepelteket a Székelyföld szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a díjakat Borboly Csaba, a folyóiratot fenntartó Hargita Megyei Tanács elnöke adta át.

(forrás: MTI, vers.hu)