Barion Pixel
Connect with us

Hírek

225 éve született Lord Byron

Kétszázhuszonöt éve, 1788. január 22-én született Lord Byron, az európai romantikus költészet legkiemelkedőbb, a maga korában ünnepelt és szidalmazott egyénisége, akinek hatása felmérhetetlen volt a következő nemzedékekre.

George Gordon Noel Byron Londonban született, arisztokrata család sarjaként. Botrányos életű apja korán elhagyta családját, gyermekkora így nélkülözések közepette telt, szegénysége és sántasága miatt gyakran volt iskolatársai céltáblája. Tízévesen megörökölte a lordi címet és a vagyont, ezután tanulás helyett inkább mulatni járt, de rengeteget olvasott s megszerezte a magiszteri diplomát a cambridge-i Trinity College-ben. A féktelen és vad természetű fiatalember torz lába ellenére lovagolt és úszott, botrányhős hírében állt, biszexuális vonzalmai miatt kétes szerelmi ügyekbe keveredett és több törvénytelen gyereket is nemzett.

Tünékeny darabok címmel 1806-ban jelentette meg első kötetét, a cinikus és erotikus munkát barátai tanácsára átdolgozta és A tétlenség órái címmel adta ki újra. Lord Byron bejárta Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot és Törökországot, ahol a görög mitológia egyik mondája, Héró és Leandrosz legendája előtt adózva átúszta a Hellészpontoszt. Az utazások alatt írta meg a Childe Harold című művét, amelynek 1812-es publikálása meghozta számára a világhírt.

Angliába hazatérve a Lordok Házában két híres beszédet mondott, az egyiket a luddita géprombolók, a másikat az ír nép védelmében. 1815-ben megnősült, de felesége hűtlenségen kapta, emiatt elvált, sőt fel is jelentette a költőt, hogy az saját mostohanővérével folytat vérfertőző viszonyt. A vád nem bizonyult igaznak, Byron mégis kitaszítottá vált a szalonokban, ezért a Genfi-tó partján keresett menedéket. Itt ismerkedett meg a költő Shelley-vel, és itt született Manfred és A chilloni fogoly című költeménye. 1819-ben kezdte el írni nagy szatirikus verses regényét, a befejezetlenül maradt Don Juant.

Svájcból a napfényes Itáliába költözött, itt fejezte be a Childe Haroldot, Velencében megismerkedett utolsó nagy szerelmével, s részt vett a carbonarik szervezkedésében. Amikor 1823-ban kitört a görög szabadságharc a törökök ellen, csatlakozott a felkelőkhöz, vagyona maradékát is nekik adta. A saját pénzén felfegyverzett csapattal 1824 elején Nyugat-Görögországban szállt partra, s már ekkor megírta saját sírversét. Lord Byron 1824. április 19-én halt meg mocsárlázban, testét végakarata ellenére bebalzsamozták és Angliába vitték, belső szerveit egy kőurnában a nyugat-görögországi Missolonghi egyik templomban helyezték el.

Byron költői kifejezésben és nyelvezetében is újat hozott, szakított az akadémista verseléssel. Dicsőítette a szabadságot és a szépséget, együtt érzett a gyöngékkel, de jellemző rá a híres “világfájdalom” is. Művészete nemcsak stílus, de életérzés és magatartás is volt, hatása a korra és az utókorra hatalmas. Merített belőle Goethe, Puskin, Victor Hugo, Baudelaire, Schopenhauer és Nietzsche, a magyar írók közül főleg Petőfire, Jókaira, Madáchra, Adyra, Szabó Dezsőre és Juhász Ferencre hatott. Verseit – többek között – Liszt és Verdi zenésítette meg.

(forrás: múlt-kor.hu)

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Csoportkép a vers- és prózamondó verseny résztvevőiről a színpadon Csoportkép a vers- és prózamondó verseny résztvevőiről a színpadon

    Hírek

    A szabadság versei Győrben – Túl a kordonokon

    By

    Az 1956-os forradalom leverésének és a rendszerváltozásnak az irodalmi emlékezete találkozott a Győri Nemzeti Színházban, ahol november 8-án rendezték meg a Magyar Versmondók Egyesülete Túl a kordonokon című országos vers- és prózamondó...

  • A Radnóti-díjasok és a Ki viszi át a Szerelmet kitüntetettjei oklevelekkel a színpadon A Radnóti-díjasok és a Ki viszi át a Szerelmet kitüntetettjei oklevelekkel a színpadon

    Hírek

    Átadták a Radnóti-díjakat

    By

    Turczi István, Székelyhidi Zsolt, Huzella Péter, Szennik Éva és Horváth Péter vehette át a kétévente odaítélt Radnóti-díjat – Vanger Gréta ifjúsági Radnóti-diplomát kapott. Pásti József és Csizmazia Ferencné a Ki viszi át...

  • Gergely Ágnes és Rakovszky Zsuzsa portréja egymás mellett Gergely Ágnes és Rakovszky Zsuzsa portréja egymás mellett

    Hírek

    Költők a Nemzet Művészei között

    By

    A magyar költészet két meghatározó alakja, Gergely Ágnes és Rakovszky Zsuzsa is átvehette a Nemzet Művésze díjat. Az elismerést hét kivételes művésznek adták át 2026. november 5-én a Pesti Vigadóban, a Magyar...

  • Hajdu Ferenc fekete-fehér portréja gyászszalaggal, alatta a felirat: Hajdu Ferenc 1956–2026, Emlékét szívünkben őrizzük! Hajdu Ferenc fekete-fehér portréja gyászszalaggal, alatta a felirat: Hajdu Ferenc 1956–2026, Emlékét szívünkben őrizzük!

    Hírek

    Elhunyt Hajdu Ferenc költő, író

    By

    A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy 2026. november 2-án elhunyt Hajdu Ferenc (1956–2026) költő, író.

  • A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé plakátja: 2026. november 6–8., Padlásszínház A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé plakátja: 2026. november 6–8., Padlásszínház

    Hírek

    Újra Radnóti Költészeti Biennálé Győrben

    By

    Három napon át a magyar költészeté lesz a főszerep Győrben: november 6. és 8. között rendezik meg a XXVI. Radnóti Költészeti Biennálét. A Magyar Versmondók Egyesülete országos jelentőségű rendezvényén a legkiválóbb versmondók...

TÁMOGATÓNK A

A MAGYAR KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top