Connect with us

VERSMONDÓ 2015?

Hírek

VERSMONDÓ 2015?

A Magyar Versmondók Egyesületének folyóirata a Versmondó a Folyóiratkiadás Kollégiumától  2015. évre – XXIII évfolyamra – nem kapott támogatást.

A tobábbiakban olvsahtó az az írása, amely az okokat tárgyalja.
Vajon van még remény?

Szepesi Dóra

Döntések és tervek a folyóiratkiadásról

A Nemzeti Kulturális Alap Folyóiratkiadás Kollégiuma kedden sajtótájékoztatót tartott. Mivel a jelenlegi kollégium mandátuma év végén lejár, a találkozón döntéseikről és stratégiai elképzeléseikről informálták a sajtó és a pályázó orgánumok képviselőit.

A kollégium vezetőjétől, Kollár Árpádtól megtudtuk, hogy mivel a beérkező pályázatok száma folyamatosan nő, ez évben a tavalyihoz képest csaknem 250 millió forinttal, 1,3 milliárd forintra emelkedett az igényelt összeg is. A Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásának túlnyomó része az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékából származik, amely 2013-ban 11 milliárd Ft, tavaly 10 milliárd Ft volt, az idei évre pedig összesen 9 milliárd Forintot irányzott elő a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bevételcsökkenés ellenére az Alaphoz beérkező pályázatok igénye és száma növekszik. A folyamatosan csökkenő bevételek dacára, a Folyóiratkiadás Kollégiuma éves induló kerete mégis 22 millió Ft-tal bővült, így az idei évben 655 millió Ft a Kollégium rendelkezésre álló indítókerete. A bővülés ellenére azonban a támogatások összege csökkent, amely miatt több folyóirat működése válhat kérdésessé.
Kollár Árpád elmondta, hogy három évvel ezelőtt, negyven, úgynevezett kiemelt lap esetében hároméves támogatási kötelezettséget vállaltak. Miután ezek a támogatási összegek minden évben csökkentik a nem kiemelt lapokra fordítható keretet, idén a 655 millió forintból csupán 197,4 millióról dönthettek, a fennmaradó összeget ugyanis az elköteleződés miatt már előre elköltötték. 300 millió forint odaítéléséről született döntés a pályázat kiírásakor, januárban azzal szembesültek, hogy kevesebb, mint 200 millió forint áll rendelkezésükre, így sok pályázónak nem jutott támogatás. Míg a tavalyi évben 203 nem kiemelt print és online orgánumot támogattak, idén már csak 137-nek jutott. Ez azért történhetett így, mert az elmúlt években felhasználható 100-150 milliós különleges keret idén nem áll rendelkezésükre. Természetesen – tette hozzá, ez nem azt jelenti, hogy a lapok rosszabbak lettek. Tisztában vannak azzal, hogy kulturális műhelyek kerülhetnek veszélybe, ezért a kollégium tagjai levélben fordultak Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez; véleményük szerint indokolt lenne a jelenleg rendelkezésre álló 655 millió forintos keretösszeg kiegészítése mintegy 800 millióra.

Az online áttérés kérdése is megjelenik a kollégium középtávú stratégiájában. Azzal, hogy létrehozták a kiemelt online lapok támogatási rendszerét, ezzel is azt jelezték, hogy fontos a XXI. században, hogy online is megjelenjenek tartalmak. A print lapokat is arra kötelezték, hogy 6 hónap elteltével elérhetőek legyenek tartalmaik az interneten, ha már a köz támogatja őket. Komoly dilemma elé állították őket a pályázók ebben a kérdésben, egyrészt elindult a diskurzus azzal kapcsolatban, hogy a kollégium meg akarja szüntetni a print támogatási rendszert, erről természetesen szó sincs, hiszen vannak olyan specifikus, fontos lapok, akár irodalom, színház, képzőművészet, építőművészet szakterületén is, amelyeket nem tud kiváltani egy online orgánum. Ezzel együtt igaz az is, hogy van számos olyan lap, melyeknek sokkal jobb helye lenne online közegben, hogy elérhetők legyenek mindenki számára. A print lapoknál azt tapasztalják, általánosságban fogalmazva, hogy még mindig sokkal inkább szakmai műhelyként működnek, erősebb a szűrés, komolyabb a műhelymunka, az online-nak meg jellegzetessége a pörgés, a változás – mindenesetre szeretnék az online lapokat hatékonyabban támogatni. Amellett, hogy meg kell őrizni fontos nyomtatott orgánumokat, érdemes lenne számos pályázónak áttérnie online felületre. Erről már a következő kollégium fog döntést hozni, de még Kollárék írják ki a pályázatot ezekre az altémákra is. Még egy kérdésről tájékoztatott a kollégium vezetője: a hároméves kiemelt pályázatok keretében a Holmi támogatására kötelezettséget vállaltak, sajnos a Holmi ettől az évtől kezdve nem jelenik meg. Így a 15,5 milliós keret terhére döntöttek pályázatokról, ezeket elhalasztották, hiszen kérvényezniük kell az NKA bizottsága felé, hogy engedélyezzék a Holminak eredetileg megítélt támogatás más célra fordítását.
Amikor a kollégium kialakította a középtávú működési stratégiáját az NKA bizottságának jóváhagyásával, túlzottan optimisták voltak. Ha a kis altémákra évközben nem sikerül kiegészítő forrásokat találni, a kollégium számára azzal a tanulsággal fog szolgálni, hogy óvatosabban kell bánnia a kiemelt kerettel. Kollár Árpád azt is hozzátette, hogy szándékukban áll kiegészítő pályázatot kiírni olyan lapok számára, akiknek a pályázatát elutasították, vagy aránytalanul kevés összeget ítéltek meg számukra. Nem látják az évet előre, azt sem, hogy milyen lottóbevételek lesznek, de bíznak benne, hogy kiegészítő források rendelkezésre állnak majd. A kiemelt lapok esetében mindenképpen ez év vége előtt döntenek, hiszen a mandátumuk is addig szól. Nem kiemelt lapok kapcsán kiírnak egy pályázatot, átgondolják az online támogatási rendszert, de arról már a következő kollégium fog dönteni. Kollár szerint nagyon nehéz minden szakterülethez kurátort rendelni, annyira sokszínű a paletta. Mivel nagy kihívásnak érzik, hogy át kell látniuk a teljes folyóirat-spektrumot, a kollégium tagjai igen intenzíven tájékozódnak, bár bizonyos szegmenseket túlreprezentáltnak gondolnak, a döntésben ez nem jelenik meg.
Krucsainé Herter Anikó az NKA igazgatóságának főigazgatója az eljárásrendről tájékoztatott. Az NKA törvényében biztosított, hogy a kollégiumok előre 3 évre vállalhatnak kötelezettséget. A döntéseket legkésőbb november 30-ig meg kell hozni, tehát még ez a kollégium hozza meg a kiemelt projektekre vonatkozó döntését. A tisztújítás után következő kollégium ezt már nem bírálhatja felül. A tisztújítással kapcsolatban, ami az év utolsó negyedének a feladata lesz, elmondta, törvény szabályozza, hogy a kollégiumi tagság hogy áll föl, a kollégiumi tagok 50 %-át a szakmai szervezetek, 50%-át a miniszter úr nevezi ki.
Szentmártoni János, a kollégium tagja, a Magyar Írószövetség elnöke Kollár Árpád szavait kiegészítendő, többek között elmondta, hogy az állami intézmények nem saját költségvetésből jelentetik meg lapjaikat, támogatásért az NKA-hoz fordulnak. Évről évre azzal szembesülnek, hogy a magyar kultúra jelentős részének, főleg, amely a civil szférát képviseli és egyesületi vagy egyéb formában működik, az önkormányzati és egyéb mecenatúra visszaszorulásával az NKA marad az egyetlen támogatási forma. A kollégium így esetenként kénytelen nem szakmai szempontok szerint dönteni. Hozzátette még, hogy nem kell idegenkedni az online felületek elterjedésétől, mert a print kultúrát nem szorítja ki, ugyanakkor azt is látni kell, hogy miért nem tudták olyan ütemben támogatni az online felületek megerősödését, amennyire szerették volna: nem indult annyi felkészült, árnyalt, a saját szakterületén magas színvonalat képviselő online orgánum.

Forrás: Bárka online

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Izgalmas Caramel-dalokkal jön a MESTERKÓD

    By

    Tíz vadonatúj slágerrel mutatkozik be Molnár Ferenc Caramel a Mesterkód című romantikus musicalben december 3-án, szombaton este a Budapest Arénában. A produkció teljes zenei anyaga elérhetővé vált ma Caramel YouTube csatornáján.

  • Hírek

    Bertók László Költészeti Díj

    By

    Második alkalommal ítélte oda a kuratórium a Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat, ezúttal Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító eddigi életpályáját elismerve. Tóth Krisztina költőként az elmúlt három évtized magyar irodalmának élvonalába tartozik, nyolc...

  • Hírek

    Átadták a 2022. évi Radnóti-díjakat

    By

    Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és Tóth Benedek Ernő Bujtor István-díjas versmondó kapta idén a Radnóti-díjat, amit a Magyar Versmondók Egyesülete a XVII. Radnóti Biennálén, ünnepélyes keretek...

  • Hírek

    Újra színpadon az ország legjobb versmondói

    By

    A pandémia miatti kényszerpihenő után, négy éves kihagyással, november első hétvégéjén a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, azon belül a XXVII. Radnóti Miklós Vers- És...

  • Hírek

    Átadták a Szépírók Társasága idei díjait

    By

    2022. október 29-én, szombaton este adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Ladik Katalin, értekező próza kategóriában Havasréti József kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Láng Orsolya nyerte el, irodalomszervezői...

To Top