Újra Radnóti Költészeti Biennálé Győrben

A költészet a történelem tanúja – Radnóti-díjak, versenyek és megemlékezések sora jön

Nyolcvankét évvel Radnóti Miklós halála után költészete nem pusztán irodalomtörténeti emlék, hanem a jelenkorhoz is szóló, eleven üzenet. Az emberi méltóság, a szabadság, a szerelem és a háború borzalmainak kérdései ma is éppúgy foglalkoztatják az olvasókat és a versmondókat, mint a költő korában. Erre a gondolatiságra épül a XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé, amelynek központi helyszíne a Győri Nemzeti Színház Padlásszínháza lesz.

A háromnapos programsorozat november 6-án, pénteken 19 órakor a Béke, borzalom című Radnóti-verskoncerttel kezdődik, amelyen Lutter Imre előadóművész és Varga Gábor nemzetközileg elismert jazz zongorista közreműködésével elevenednek meg a költő művei. A koncert Radnóti lírájának személyes, szerelmes és történelmi rétegeit egyaránt megszólaltatja.

A győztesek versenye – a legjobbak között dől el a Radnóti-díj sorsa

November 7-én, szombaton 10 és 15 órától rendezik meg a XXVI. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyt, amelyet a szakma a „győztesek versenyeként” tart számon.

A megmérettetés különlegessége, hogy nem nyílt versenyről van szó: olyan előadók lépnek színpadra, akik az elmúlt két évben országos vagy határon túli, minősített vers- és prózamondó versenyeken dobogós helyezést értek el. A fellépők produkcióit Radnóti-díjas művészekből álló zsűri értékeli: Lutter Imre zsűrielnök, költő, előadóművész mellett Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész, Wiegmann Alfréd rendező és Király Erika előadóművész értékeli a produkciókat. A verseny tétje jelentős: a felnőtt kategória legjobb előadója Radnóti-díjat, az ifjúsági kategória győztese Radnóti-diplomát vehet át. Az elismerések nemcsak az előadói teljesítményt, hanem a költészet iránti elkötelezettséget és a magyar versmondó kultúra továbbélését is jelképezik.

A szombati program 18 órakor a Radnóti jelen időben című költészeti beszélgetéssel folytatódik. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Palócföld folyóirat, Sütő Csaba András költő, irodalomtörténész, az Ambroozia folyóirat és Turczi István költő, író, műfordító, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője vizsgálják Lutter Imrével közösen, hogyan hat Radnóti költészete a kortárs magyar irodalomra, miként öröklődnek tovább verseinek erkölcsi és esztétikai kérdései, és hogyan találhatnak új értelmezést a 21. században.

1956 és a rendszerváltás – versek a szabadságról és a zsarnokságról

November 8-án, vasárnap 10 órakor két újabb versmondó program veszi kezdetét: az Egy mondat a zsarnokságról az 1956-os forradalomra, a Túl a kordonokon című verseny a rendszerváltásra emlékezik. Az előbbit a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Feleős Minisztérium, utóbbit a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. A két történelmi korszakot összekapcsoló program a szabadság, az elnyomás, az ellenállás és az emberi felelősség kérdéseit állítja középpontba. A versek révén nemcsak a történelem eseményei, hanem azok személyes és közösségi tapasztalatai is megszólalhatnak. A rendezvény különös aktualitását adja, hogy 2026-ban a magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékezünk. Az előadások arra is lehetőséget teremtenek, hogy a fiatalabb nemzedékek az irodalom nyelvén közelítsenek a diktatúra, a szabadságvágy és a demokratikus átalakulás kérdéseihez.

Radnóti utolsó útjának emlékhelyein

Vasárnap 14 órakor Radnóti nyomában címmel közös megemlékezést és koszorúzást tartanak az abdai egykori tömegsír emlékhelyénél, valamint Melocco Miklós Radnóti-szobránál. A megemlékezések a győri önkormányzattal közösen zajlanak, Pataki András Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke és Fűzfa Balázs Toldy Ferenc-díjas irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi docens mondanak beszédet a koszorúzások előtt.

Az emlékezés a biennálé egyik legmegrendítőbb hagyománya. A résztvevők azon a vidéken hajtanak fejet a költő előtt, ahol 1944 novemberében véget ért az élete. A közös főhajtás egyszerre tisztelgés Radnóti Miklós személye, a holokauszt áldozatai és a magyar irodalom egyik legfontosabb erkölcsi öröksége előtt.

Radnóti-díjak és kitüntetések átadása

A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé november 8-án, vasárnap 17 órakor ünnepélyes eredményhirdetéssel és díjátadóval zárul.

Az eseményen átadják a versenyek elismeréseit, a Ki viszi át a Szerelmet kitüntetéseket és a Radnóti-díjakat. A díjakat a Magyar Versmondók Egyesülete és az újjászervezett Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság ítéli oda, a kiemelkedő előadói teljesítmény mellett a magyar költészet, a versmondás és az irodalmi kultúra szolgálatában végzett munka elismeréseként. A díjak rangját mutatja, hogy olyan költők, előadóművészek és pedagógusok kapták meg, mint Nagy László, Juhász Ferenc, Kormos István, Parancs János, Csoóri Sándor, Takács Zsuzsa, Serfőző Simon, Radnóti özvegye, Gyarmati Fanni, Lily Ebert, Dinnyés József, Mohai Gábor, Lutter Imre, vagy Bakos-Kiss Gábor, a győri színház igazgatója. A kurátorok között van Sütő Csaba András költő, irodalomtörténész és Szemes Péter kritikus, irodalomtörténész is.

A Magyar Versmondók Egyesülete által szervezett biennálé több mint egy verseny vagy irodalmi találkozó. Olyan kulturális esemény, amely a költészet közösségteremtő erejét állítja középpontba, és arra emlékeztet: a versek nemcsak megőrzik a múltat, hanem segítenek megérteni a jelent is. A Biennálét Győr Megyei Jogú Város és a Győri Nemzeti Színház támogatja.

A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé időpontja: 2026. november 6–8.

Központi helyszín: Győri Nemzeti Színház, Padlásszínház

Szervező: Magyar Versmondók Egyesülete

További információ: www.vers.hu

Képgaléria