Szobrot kapott Dsida Jenő

Dsida Jenő Szatmárnémetiben született erdélyi magyar költőnek Magyarországon elsőként Kaposváron állítottak szobrot. A bronzból készült mellszobrot – Balvin Nándor kaposvári művésztanár alkotását – a költő születésének 114. évfordulóján, kedden avatták fel a Klebelsberg Középiskolai Kollégiumban.

“Dsida Jenő a magyar nemzeti összetartozás szimbóluma” – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a költőről szólva. Dsida számomra azért is fontos, mert ő valóban keresztény gondolkodó, keresztény költő volt, aki mélységes Krisztus-hitéből nézte a világot, és ennek az erejével tudta elviselni azokat a szenvedéseket, amelyeket a sors rámért – fogalmazott a politikus.

Jókai Anna Kossuth- és Magyar Örökség-díjas író az 1907. május 17-én született a költő életútját méltatva kiemelte: Dsida nagyon jól tudta, hogy egyszerre vagyunk gyötrődő, magánytól félő, sok esetben árulással küszködő emberek és egyszerre vagyunk egy a hazának a fiai.

Dsida Jenőnek több verseskötete és egy, az Erdélyi Lapok által 1933-ban szervezett római szentévi zarándoklatról beszámoló útikönyve jelent meg. Egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár). A szívbetegségben szenvedő költő egy meghűlést követően hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, 31 éves korában, 1938. június 7-én halt meg. Utolsó verseskötete Angyalok citeráján címmel már a halála után jelent meg.

Dsida Jenő mellszobra két kor- és pályatársa, az ugyancsak erdélyi magyar Reményik Sándor költő és Wass Albert író mellett kapott helyett az egykori kultuszminiszterről elnevezett kaposvári kollégium szoborparkjában, ahol a névadó Klebelsberg Kunó szobra is áll.