Színházak: újabb megszorítások

A fővárosi költségvetés szerint a színházak a jövőben piaci áron bérelhetnék a daraboknak otthont nyújtó ingatlant. A Népszava úgy értesült, hogy az ötlet Atkári János, a főpolgármester egyik tanácsadójának fejéből pattant ki, aki korábban már nagy felháborodást keltett a Sziget bérleti díjával kapcsolatban is.

Budapest költségvetése amúgy is meglehetősen szűkmarkú a kulturális intézményekkel. A tervek szerint másfél százalékkal csökkentenék a hozzájárulást, amit csak abban az esetben adnának vissza, ha Budapest a tervezettnél több bevételhez jut. Összesen a tavalyi 16,5 milliárd forint helyett idén csak 14,6 milliárd forintot juttatna a költségvetés a budapesti, vagy Budapesten működő kulturális intézményeknek.

Az ingatlanok bérleti díjának piaci áron való meghatározása szintén érvágás a színházaknak, miután ezekeket az összegeket csak úgy lehetne kitermelni, ha a jegyek árát nagyságrendekkel megemelnék. Ez a populárisabb darabokat játszó színházaknál még elképzelhető, de a „művészszínházaknál” valószínűleg a csődöt jelentené. A bérleti díjak megtérítésére több ígéret is elhangzott, azonban a lapunknak nyilatkozó színházigazgatók nem tudták megmondani, hogy pontosan mikor és mennyi pénzt kapnak majd.

A Katona József színház esetében például a tavalyi támogatást 30 millióval emelték meg, így idén 473 millióra forintra számíthatnak. Ebből a pénzből azonban ki kell termelni a 88 milliós bérleti díjat is, azaz közel 58 millióval jut kevesebb más kiadásokra.

További problémát jelent, hogy az ingatlanokat csak színházzal kapcsolatos célra lehet kiadni, azaz céges rendezvényekkel például nem lehet feldúsítani a kasszát. Egyes politikusok pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy emiatt nem reális a piaci ár meghatározása sem. A Katona József színháznál például nem lehetséges 88 milliót kitermelni, ez csak akkor lehetne megoldható, ha az ingatlant más rendezvényekre is kiadhatnák.

A legnagyobb vesztes a József Attila Színház, amelytől a tizennégy fővárosi kőszínház közül a legtöbbet vonták el (60 százalékot), s egyben fel is oszlatták a társulatot. Az eredmények pedig biztatóak voltak: Méhes Gábor igazgató a színház 270 milliós adósságát 105 millióra csökkentette, s ez rövid időn belül 40 millióra ment volna le.

Méhes a tegnapi társulati ülésen olvasta fel Csomós Miklós levelét, amelyben főpolgármester-helyettes arra kérte a direktort, hogy senkinek se hosszabbítsa meg a szerződését. A levél szerint a József Attila Színház nonprofit kft-t augusztus elsejétől nem kívánják a jelenlegi társulatos repertoár rendszerben tovább működtetni.

Egy hónappal ezelőtt Tarlós István főpolgármester hivatalában fogadta Méhes László igazgatót és a társulatot képviselő Esztergályos Cecíliát. A megbeszélésen világossá tette, hogy a főváros vezetése nem tervezi a színház bezárását, és a társulat a jövőben is a jelenlegi magas színvonalon működhet tovább. Esztergályos az ülés után a Népszava megkeresésére azt mondta, hogy ő ahhoz tartja magát, amit a főpolgármester úr, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes jelenlétében mondott. Az idén 55 éves József Attila színházra hamarosan hasznosítási pályázatot ír ki a tulajdonos önkormányzat.

Bizonytalanságot okoz azonban az a költségvetéssel elfogadott változtatás is, ami kimondja, hogy a tartósan eladósodott, vagyis 60 napnál régebbi tartozást felhalmozó költségvetési intézmények vezetői azonnal leválthatók, egyidejűleg pedig a megszüntetésről, illetve más költségvetési szervbe való integrálásról is dönthet a főpolgármester.

Márciusban valószínűleg hasznosítási pályázatot írnak ki a Kabaré 24 Színházra (volt Mikroszkóp Színpadra) is, miután Verebes István a pénzügyi helyzet szűkösségére hivatkozva lemondott az igazgatói posztról. Az indoklás szerint a főváros nem képes pluszforrásokat előteremteni a volt Mikroszkóp céljára.

Közben levélben fordult Tarlós Istvánhoz két színházi szakmai szervezet, a Magyar Színházi Társaság és a MASZK Országos Színészegyesület. Arra kéri a főváros vezetését, hogy álljon el a József Attila Színház szerződtetési tilalmára vonatkozó kezdeményezésétől, mivel az a teátrum társulatának megszűnését eredményezi.

„Ez egy olyan horderejű döntés, amely megítélésünk szerint nem hozható meg a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül, és mindenképpen hosszabb, legalább egy éves előkészítő munkát igényel… Ez megítélésünk szerint egyértelműen azt jelenti, hogy megszűnik egy társulatos színház, amely a művészi értékek és az emberi sorsok figyelmen kívül hagyásán túl is megdöbbentő lépés” – fogalmazott a két szakmai szervezet a főpolgármesternek írt levélben. Hangsúlyozzák: Budapest színházi struktúrája kulturális kincset jelent, amelynek megóvása és fejlesztése közös érdek és feladat. Tarlós Istvánt emlékeztetik: „Ön megválasztásakor Budapest kulturális sokszínűségének megtartását ígérte. Ez összeegyeztethetetlen működő színházak egyik pillanatról a másikra történő radikális átszervezésével, társulatok megszüntetésével. Arra kérjük főpolgármester urat, gondolja át még egyszer a helyzetet és vonja vissza a szerződtetési tilalmat. Majd beszéljük meg közösen a kialakult helyzetet és az ily módon veszélyeztetett színházak sorsát”.

forrás: nepszava.hu, MTI

Ha nem ért egyet a kultúrát érintő döntésekkel,
lájkolja az Összefogás a magyar kultúráért facebook oldalt!