„Dallamban a költészet, költészetben a dallam. Zenében a szöveg, szövegben a zene. S mindkettőben a hangok.” A kötetnyitó és címadó Szabó T. Anna-vers soraira rímelve valahogy így lehetne összefoglalni Szalóki Ági Körforgás című zenei albumát és a hozzá kapcsolódó gyerekeknek szóló, versekkel, mesékkel teli könyvet.
A borító szerint a cédé a könyv melléklete, de ha belehallgatunk az albumba, joggal tekinthetnénk úgy, hogy a verses kötet a zenei mű illusztrált szövegkönyve. A társalkotások esetében azonban az összhang a legfontosabb, s ebben a tekintetben meglehetősen jól illeszkedik egymáshoz zene és irodalom.
A Körforgás kötetében a magyar líra gyöngyszemei kaptak helyet – Csoóri Sándor, József Attila, Tamkó Sirató Károly és Weöres Sándor gyermekversei -, illetve a kortárs költészet legjavából beválogatták Erdős Virág, Garaczi László, Gáti István, Jónás Tamás és Szabó T. Anna alkotásait is. És olvasható még egy tradicionális moldvai népdal is.
A versek születésről és halálról, a percnyi mozdulatlanságról és a gyorsan forgó időkerékről mesélnek. Megpróbálják egy gyerek számára is jól érthetően megfogalmazni, mi a szeretet, vagy a segítés másokon. Nem maradhat ki az örök téma, a szerelem sem, amiről Jónás Tamás ekképpen csomagolja gyönyörű szavakba üzenetét: „Szerelem, de szép szó / Van, akinél csak mulandó // Szerelem tavasszal / Kitakarít szép szavakkal” (Pulaku).
Az irodalmi szövegek önmagukban is oly játékosan ragadják meg mondanivalójukat, hogy az ember szinte kedvet kap dudorászni. A lemezen megszólaló dalok segítenek a versek ritmizálásában, szavalásában, megértésében. Szalóki Ági és Fenyvesi Mártonzeneszerzőként ezúttal is a nép- és világzenei hagyományokból merítettek. A Fenyvesi, Dés András, Szalai Péter, Kovács Zoltánalkotta zenei formáció dallamai olyanok, mint amikor egy könnyű sóhaj lebeg el a szélben, vagy mint ahogy a nyári zivatar után elhaló esőzés lassú csepegését hallgatjuk.
A transzcendentális hangzás összecseng az irodalmi szöveg témáival is, de újra is értelmezi őket. Az esőről finom vízben tapicskolással, a tengerről pop-dzsessz ritmussal, a macskákról a cigány népzenéből ismert pergetett táncdallamokkal, az álmot őrző csillagokról lágy hegedűszóval kísérve, az istenről fiatalos, lírai popzenével, a létezése felett örömködő kis madárkáról pedig apró gitárakkord kíséretében hangzanak a tömör életeszenciák.
Erdős Virág városról, a négyes-hatos villamosról szóló, dicsőítő rímes játéka a mindennapi valóságra csodálkozik rá, Szalóki Ági előadásában szinte álomszerűen. Különösen humoros az autentikus falusi asszonykórus előadásában Garaczi László regéje: mi történik, ha lefagy a számítógép. A Tél utca harmincnyolc előadásmódja Cseh Tamás dalait idézi fel, a Kongó-bolt több ritmusú szabad játékát is szeretjük majd hallgatni. Még egy halandzsa nyelven énekelt dalt (Esra dala) is becsempésztek a versfeldolgozások közé.
Szalóki Ági – aki művészetében népdalfeldolgozásokat és a világzenei hagyományokat ötvözi – nem először fordult a gyerekközönség felé. Először a Téli-nyári laboda című albumán (2004) szerepeltek mesék, mondókák, gyermekjátékok, gyermekeknek szóló dalok. Az erdélyi és felvidéki népdalokat, illetve énekelt verseket tartalmazó Cipity Lőrinc(2006) és a Gingalló (2009) a legjobb gyermeklemeznek járó Fonogram-díjat is megkapta. A Körforgás az énekesnő negyedik, elsősorban gyerekeknek szóló lemeze, de gazdag zenei textúrája miatt a felnőttek talán még többször fogják meghallgatni.
A könyv zene nélküli ajándékot is ad az olvasóknak. Szabó T. Anna meséi a valóság és álom határait feszegetik, s ezzel belesimulnak az album zenéi közé. Ellátogatunk a lakatlan szigetre, ahol különös lények vágyakoznak a sziget hegyének tetejére, hogy onnan hallgassák a csendet és „a csillagok könnyed trillázását”. Beleláthatunk az alvó macskák álmába, vagy álmodozhatunk a titkos zugokról is, hogy végre megfigyelhessük a világ sokféle csodáját.
A hallgatható-lapozgatható művet Kiskovács Eszter tengeri kékkel, korallvörössel, napsárgával és a kék-zöld átmenetekkel megrajzolt illusztrációi kísérik. Egyszerre árad belőlük a mulandóság és a boldogság; vágyakozást, szomorúságot, nosztalgiát – és persze örömöt keltően.
Zene, vers, rajz oly harmonikusan működik együtt, hogy ezerszer is újra hallgatjuk, újra olvassuk majd a Körforgást, amint a kezünkbe kerül.
A Körforgás zenei anyagát énekelt versek alkotják, többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László költeményei. A zeneszerzők, Szalóki Ági és Fenyvesi Márton, aki első ízben dolgozott együtt Ági összeszokott csapatával, színes, izgalmas zenei világot hoztak létre. A dalok a magyar, cigány, az afrikai mali és pigmeus, az indiai zenei hagyományok mellett a jazz és a könnyűzene világából is merítenek.
A Körforgás szövegei is sokfélék: a gyerekek és felnőttek számára ismerős élethelyzetekről szólnak (utazás a négyeshatos villamoson, mi történik, ha lefagy a számítógép), de lehetőséget adnak a szerelemről, a születésről, a családról és az elmúlásról való beszélgetésekre is. A verseket a körforgás jegyében Szabó T. Anna mesefüzére öleli körül, a kötet gyönyörű illusztrációit Kiskovács Eszter készítette.
A Körforgás családi zenés könyv minden Cipity Lőrinc és Gingalló rajongó legnagyobb örömére. A Körforgás olyan útravaló, amit sokan és sokáig hallgathatnak, forgathatnak, mindig találnak benne újat.
Egy pécsi műhelyben készült az Oscar-díjas Frankenstein film több száz kesztyűje. Kate Hawley jelmeztervező és csapata a pécsi KARMA manufaktúrával dolgozott együtt. Minden darabot a több mint 150 éves pécsi hagyományokra építve,...
Hirtelen haragú, de meglepően fegyelmezett zseni volt Petőfi Sándor, aki a nagy szerelmet majdnem eldobta egy színésznőért. A költő egy rövid, de heves románc után vette feleségül Szendrey Júliát 1847. szeptember 8-án....
A Magyar Versmondók Egyesülete két vezetője részesült állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából. Pataki András rendező, az egyesület szakmai alelnöke Érdemes Művész lett, Lutter Imre költő, előadóművész, az egyesület elnöke a József...
Kiemelkedő irodalmi – költői, írói és irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült dr. Lutter Imre Bánffy Miklós-díjas költő, szerkesztő, előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.
Szeretettel várunk minden tanítványt, barátot és érdeklődőt tiszteletadásra, emlékezésre, 2026. március 24. kedd.16 órára az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumba (1087 Budapest, Könyves Kálmán u. 40.)
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.