Huszadik alkalommal rendezte meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Regösök húrján… vers- és prózamondó versenyt, amelynek célja a tehetségek felfedezése és gondozása a legfiatalabb versmondó korosztályban.
Az 5-8. osztályos tanulók hagyományos verstalálkozója idén is utánozhatatlan produkciókat és kiváló tehetségeket hozott, a helyi iskolai versenyek legjobbjainak tehetséggondozó esemény-sorozata keretében.A versenyt tavasszal az egész országra kiterjedően Neszmélyen, Veszprémben, Kunszentmiklóson, Nagyatádon, Ikerváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Miskolcon és Szekszárdon rendeztük meg, vagyis több elődöntőt kellett tartani a résztvevők jelentős száma miatt, mint azt eredetileg tervezte az egyesület. A területi versenyek győztesei kaptak meghívást az országos döntőre és gálára, a Fővárosi Művelődési Házba Budapesten.
Az egyes versenyek helyszíne és időpontja volt:
Veszprém: Veszprémi Városi Művelődési Központ, 2016. április 2.
Nagyatád: Árpád Fejedelem Általános Iskola, 2016. május 9.
Kunszentmiklós: Varga Domonkos Művelődési Ház, 2016. május 16.
Kecskemét: Városi Művelődési Ház, 2016. május 21.
Ikervár: Városi Művelődési Ház, 2016. május 28.
Szekszárd: Babits Művelődési Ház és Művészetek Háza: 2016. június 4.
Miskolc: Uni-Hotel Diákotthon 2016. június 11.
Nyíregyháza: Krúdy-ház 2016. június 17.
Budapest: Fővárosi Művelődési Ház, 2016. június 25.
Neszmély: Hajóskanzen 2016. július 2.
A rendkívüli érdeklődés nem csupán mennyiségileg jelentett előrelépést a verseny történetében, de műfajilag is: első ízben jelentkeztek a kisiskolások közül megzenésített, illetve énekelt vers előadásokkal. Ezért a zsűri összetételét is ennek megfelelően alakítottuk ki. A zenés és énekelt vers kategória ítészei között foglalt helyet Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész, valamint Németh Ferenc és Popovics György, a Kávészünet zenekar tagjai, utóbbiak egy koncertet is adtak a versenyzőknek. A vers- és prózamondás zsűrijében Kiss László versrendező, a Versmondó folyóirat főszerkesztője, dr. Lutter Imre drámapedagógus, előadóművész, Szennik Éva dákszínjátszó-rendező és Wiegmann Alfréd rendező, a Budapesti Versmondó Klub művészeti vezetője. A szakmai zsűrit minden területi fordulón magyar szakos tanárok és népművelők egészítették ki.
A verseny feltételei voltak:
1. A versenyen a megyékből delegált, korábbi eredményeik alapján legkiemelkedőbb 5-8. év- évfolyamos vers- és prózamondók, valamint verséneklők vehettek részt. (Megyénként 6-8 fő.) Budapesten a kerületi válogatókról továbbjutott diákok szerepeltek.
2. A versenyzőknek három, egyenként 4 percnél rövidebb verssel, prózával, illetve énekkel kellett készülniük, szabadon válogatva a magyar irodalom alkotásaiból. Szívesen fogadtuk, ha „évfordulós” költők, illetve események is helyet kaptak a versenyzők repertoárjában.
A verseny két kategóriájának 5-6. és 7-8. osztályosok legjobbjai, a zsűri döntései alapján, díjazásban részesültek.
A verseny résztvevőinek létszáma idén tovább nőtt. Az ifjúsági korosztályból szinte mindenki más költő versét mondta vagy énekelte. Az elképesztően széles skálán mozgó előadások valódi Kaleidoszkópot alkottak. Bella István, a VersFesztivál egykori fővédnökének alkotása mellett pódiumra került Szabó T. Anna, Mécs László, Lázár Ervin, Fekete István, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Kányádi Sándor, Szép Ernő, Varró Dániel, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Karafiáth, Orsolya, Romhányi József, Vörösmarty Mihály, Nagy László, Petőfi Sándor, Lackfi János, Benedek Elek, Benjámin László, Orán Ottó, Rónay György és Csorba Piroska költeménye.
A diákok mindegyike arany-, ezüst- és bronzoklevéllel térhetett haza.
A VERSENYRŐL KÉSZÜLT KÉPEK ÍZELÍTŐJE ITT TALÁLHATÓ
Szakmai tapasztalataink: sok a tehetséges kisdiák, szélesedik a költemények palettája, negatív trendek látszanak eltűnni. Ma például már kevésbé tapasztalható, hogy felkészítő, vagy nevezzük inkább úgy, segítő tanárok, szülők szövegbe jelölt hangsúly-hanglejtés és gondolatszerkesztés alapján, direkt tanítanának versmondást. Több teret engednek a fiatalok saját érzéseinek, megérzéseinek, gondolatának, hitének, és ez jó irány. A vers és próza együtt, vagy egymás mellett élése megint csak jó trend, bár azt minden esetben érdemes nem elfelejteni, hogy egyik sem helyettesítheti a másikat. A versek közül is sok volt a nem mondható, tehát inkább olvasni való költemény. Előfordult, hogy iskolai ünnepségekről átigazolt, egyébként sem jó programversek próbálták okítani a publikumot. A választás szabadsága helyett olykor a lustaság győzött. Mindez azonban nem általánosítható, mert alapvetően jól alakul a versek, a versmondás és verséneklés helyzete, ha a Dunától keletre eső, vagy a Közép-magyarországi versenyeket tekintem mérvadónak az utánpótlás korcsoportjában.
VIDEÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS A 2015. ÉVI VERSENYRŐL
Segítségként érdemes azért szembenézni a felmerülő problémákkal. A versenyen a megyékből delegált, korábbi eredményeik alapján legkiemelkedőbb 10-14 éves vers- és prózamondók vehetnek részt. Ők tehát már válogatott társaság. Mégis gyakorta előfordul, hogy olyan szövegek kerülnek hozzájuk, testközelbe, amelyek irodalmi értéke erősen megkérdőjelezhető. Amelyek témája minden bizonnyal nem foglalkoztatja az itt versenyzőket, vagy egész egyszerűen saját korosztályuk, saját egyéniségük számára még nem értelmezhető. A 10-14 évesek keresik önmagukat.
Ebben támaszkodhatnak az őket körülvevő felnőttekre is. Az identitás keresése a versmondás terén a szövegekben ölt elsőként testet. A hangképzés objektív mérce, amely nélkül nehezen figyelek a témára, mert arra koncentrálok, hogy ne zavarjon a hangképzés. Ha megfigyeljük, bizony a tanúságok nem szólnak másról, mint a Magyar Versmondók Egyesülete nyilvánosan is elérhető értékelési szempontrendszeréről. Hogy tudniillik a zsűri, tehát a szakmai közönség három fő szempontot mérlegel: a versválasztást, a hangképzést és a művészi megvalósítást. Az első szempont esetében a választás objektívebb mércéje a korosztályi megfelelőség, szubjektívebb az egyén és a vers kapcsolata. Ez vezet a művészi megvalósításig, amely egy mellényúlással, egy rossz választással alapvetően eldőlhet. Jó választás esetén sem azt nézi az ember, hogy mennyi eszközzel rendelkezik egy kisiskolás, mert nagyon sokkal még nem bírhat. De az ösztönösség, a természetesség kulcsa lehet a jó versmondásnak és a vers zenei interpretálásának, és előrevetíti a versenyző fejlődési irányát.
Arany minősítéssel végeztek:
Kiss Daniella, Árpa Virág, Antal Kinga Kincső, Tóth Flóra, Kovács Bálint, Keleti Balázs, Pál Laura, Kiss Boglárka Emma, Ács Panna, Horváth Dóra, Csizmazia Dorka, Krajcsovics Teréz, Tábori Noémi.
A kisiskolások és kísérőik részére biztosítottuk a szállást, valamint az ebédet, csoportos étkeztetés keretében. A zenei szolgáltatásra – tekintve az énekelt vers irányvonalat – külön hangsúlyt fektettünk, és már a meghirdetésnél minden potenciális iskolába eljuttattuk szórólapunkat a versenyről.
A verseny főtámogatói voltak:
