Hírek
Ratkó J. emlékére
“Úgy élni, mint a fák” címmel rendezett költészetnapi gálát a Ratkó József Irodalmi Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete, a Ratkó Emlékév keretében. Neves művészek tisztelegtek a költő előtt a temetőben és versmondó versenyen is.
Tartalmas hétvégét tudhat maga mögött Nagykálló. Az 1989-ben, éppen 25 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra, Ratkó Józsefre, a Hetek költőinek egyik jelentős mesterére pályatársa, Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, valamint neves színészek, előadóművészek és versmondók emlékeztek, két napon keresztül.
A Költészet Napjára időzített gálaesten, amelynek rendezője a Magyar Versmondók Egyesülete volt, felvonult Mohai Gábor Radnóti-díjas előadóművész, Bakos-Kiss Gábor színművész, Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, a Kávészünet zenekar, Kiss László Csokonai-díjas rendező és Wiegmann Alfréd, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője.
A műsor megidézte a Hetek valamennyi tagját: Ratkó József mellett Raffai Saroltát, Kalász Lászlót, Bella Istvánt és az élő szerzőket, Buda Ferencet, Ágh Istvánt és Serfőző Simont. A fellépők megelevenítették Ratkó jelentős alkotásait, miközben József Attilára és Márai Sándorra is emlékeztek. Nagykálló városának nevében Juhász Zoltán polgármester, az Emlékév védnöke nyitotta meg a programsorozatot, de Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke, a Ratkó József Emlékév fővédnöke is elküldte köszöntését.
A gála után az emlékezők közösen sétáltak át a nagykállói temetőbe, ahol a ravatalozóban tartottak megemlékezést. A Ratkó-család több tagja, így a költő özvegye, fia és unokája is részt vett az eseményen. Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke az Emlékév kapcsán feltette a kérdést, hogy vajon a költő nyugtalan természete, kemény szókimondása és mélységesen etikus versei szerint jót cselekszünk-e? Majd Bugya István szavait idézte: „Egyre súlyosabb kétségeinkre, hogy merre is van Magyarország, s egyáltalán van-e még… sürgősen felelnünk kell! Irányjel kell, példa kell, és szándék kell és cselekedet kell, hogy az összezagyvált igazságok álnok vagy álszent bogozgatása helyett a magyar valóság fix pontjából indulhassunk ki végre! Hogy a jó oldal mellénk álljon, és hogy mi is a jó oldalon álljunk.” Ezért is van szükség az Emlékévre. Meg azért, mert egyre kevesebben vannak azok, akik Ratkó József parancs kérdéseit felteszik…
Az emlékműsort követően az alkotó tisztelői elgyalogoltak Ratkó József sírjához, ahol elhelyezték az emlékezés virágait, és Ratkó-verseket mormoltak.
A hétvégén 11. alkalommal rendezték meg a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Ratkó József Versmondó Versenyt, amit a költő családjával közösen Szabóné Cseh Ágnes, Nagy András László rendező és a Versmondók Egyesülete indított útjára. Az ország minden pontjáról érkezők méltó emléket állítottak a költőnek és alkotótársainak, a Heteknek. A zsűriben helyet foglalt Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, Kiss László Radnóti- és Csokonai-díjas rendező, Wiegmann Alfréd Nívó-díjas rendező, Babosi László Ratkó-kutató, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár könyvtárosa és dr. Karádi Zsolt PhD. Nyíregyházi Főiskola főiskolai tanára.
Buda Ferenc, Ratkó József barátja, a zsűri elnöke, aki jelenleg is a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a versmondóknak köszönte meg azt, hogy a Magyar Örökség-díjas Ratkó verseit szívesen és értőn veszik kezükbe a fiatalok, illetve tolmácsolják a nagyérdeműnek. Ratkó Józsefné, a költő özvegye a kezdeti évekre tekintett vissza, amikor első ízben rendezték meg az emlékversenyt, és köszönetet mondott fiának, Ratkó Józsefnek, valamint Szabóné Cseh Ágnesnek, aki a verseny hagyományát megteremtette. Kubik Anna Kossuth-díjas színművész az interpretáció művészetéről beszélt, és különböző szakmai instrukciókkal látta el a versmondókat.
Lutter Imre előadóművész rámutatott, hogy csakis a kortársak tudják a klasszikusokat, mint Ratkót, kortársként életben tartani. A Hetek költőinek mondanivalója pedig nemhogy örökzöld, de aktuálisabb, mint valaha bármikor, és szerencsések azok, akik tehetségük mellett bátorsággal is bírnak, hogy ne dugják a fejöket a homokba, látva-lássanak és szólni merjenek. Fülöp István, a Mátészalkai Járási Hivatal vezetője, aki Lezsák Sándor fővédnököt is képviselte az eseményen, édesapja emlékét elevenítette föl, amikor a rajz-, a képzőművészet és a mondott irodalom között vont párhuzamot, azt szemléltetve, hogy a látás és a láttatás az egyik legigazabb és legőszintébb módja a közlésnek, és valamennyi művészeti ágban benne rejlik, csak tudni kell vele bánni. Szólt az egykori lakiteleki találkozókról is, aminek Ratkó József és Lezsák Sándor barátságát köszönhette. A hétvége zárásaként a Hangraforgó együttes adott koncertet a Hetek költészetéből tallózva.
A DÍJAZOTTAK:
A megzenésített vers kategória győztese:
Teremi Dávid (Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló)
Versmondó kategória
I. Somorjai Réka (Bolyai János Gimnázium, Kecskemét; felkészítője Tóthné Muráncsik Mónika és Pintérné Major Éva)
II. Czegle Noémi (Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza, felkészítője Pál Andrea)
III. Mátay Gábor (Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza, felkészítője Varga Ildikó)
Különdíjban részesült többek között Balázs Bianka, Szurovcsák Dóra, Tóth Áron Tamás, Vass-Eysen Ákos, Molnár Valentin és Fodor Violetta. A család különdíját Fodor Violetta és Németh Renáta tanárnők kapták, míg Szabóné Cseh Ágnes különdíját Pásztor Márk (megzenésített vers) vehette át.
A vershétvégét többek között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló Város Önkormányzata, a KLIK Nagykállói Tankerülete, a Nagykállói Ratkó József Gyógyszertár, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, Lezsák Sándor költő, az emlékév fővédnöke és a Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. támogatta. A szervező a Ratkó József Olvasótábori Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete voltak, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium pedagógusainak segítségével. A díjazottak értékes pénz- és könyvjutalomban részesültek.
Ratkó József 1936. augusztus 9-én született. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen olasz szakon tanult (1956-1958). 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem nélkül. Önéletrajza 1966-ban jelent meg. Nyíregyházán újságíróként dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Hosszú betegség után 1989-ben hunyt el Debrecenben.
Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére a nagykállói középiskola Ratkó József Irodalmi Napokat, 2001 óta pedig ennek keretében Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt rendez. Személyére és költészetére a Magyar Versmondók Egyesületének tagjai emlékeztek 2006-ban, születésének 70. évfordulóján. Testvéröccse, Dr. Ratkó István matematikus, rendszeresen szervezett előadóesteket a tiszteletére, ahol maga is előadott verseiből. Szellemi és művészeti teljesítményének emlékére 1993-ban alapította a Hangsúly Irodalmi és Művészeti Alapítvány a Ratkó József díjat, amellyel a kuratórium tagjai minden esetben olyan alkotókat kívánnak elismerni, akiknek életművel, esztétikai és erkölcsi értékrendje megkérdőjelezhetetlen, sajátos kötődésük van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez. A díjat 2006-ban fogadta „örökbe” a megyei önkormányzat. A Ratkó József Olvasótábori Egyesület a költő emlékére Ratkó József Emlékévet hirdetett, számos kiemelkedő programmal, köztéri szobor avatásával, valamint az életmű egyes darabjainak kiadásával. Az Emlékév segítője maga a Ratkó-család.
RATKÓ JÓZSEF A VERS.HU OLDALON
