Tersánszky Józsi Jenő
élete és művei évszámokban
1888. szeptember 13-án született Nagybányán.
1906-1907
Jegyzőgyakornokként dolgozik Szapáryfalván.
1910
A Nyugat február 16-i száma közli Firona című elbeszélését.
1911
Első elbeszéléskötetét A tavasz napja sütötte címmel a Nyugat Könyvtár sorozatában adja ki.
1914-1918
Önkéntesként harcol a világháború különböző frontszakaszain. Katonai élményeiről a Nyugatot tudósítja. 1916-ban a Nyugat közli a Viszontlátásra, drágát, 1918-ban novelláskötete jelenik meg Kísérletek, ifjúság címmel. Ez év szeptemberében olasz hadifogságba esik,
1919
augusztusában érkezik vissza a fővárosba.
1921
Megjelenik a Rossz szomszédok a Nyugatban, A Sámsonok, a Két zöld ász és a Kakuk Marci ifjúsága könyv alakban. Júniusban öngyilkosságot kísérel meg.
1924
A Nyugatban megjelenik A céda és a szűz. Az ügyészség szemérem elleni vétség címén pert indít ellene.
1925
A csóka című regényét közli a Nyugat. (Könyv alakban: A szerelmes csóka. 1937)
1927
A Kúria szemérem elleni vétség bűnében marasztalja el, kéthónapi börtönre ítélik. Decemberben kezdi büntetése letöltését. Barátai közbenjárására hamarabb szabadul.
1929
A margarétás dal megjelenik a Nyugatban. Baumgarten-díjat kap.
1930
Az első „zenei” sikerek a Nyugat Barátok Körében.
1931
A Képeskönyv-Kabaré bemutatkozása.
259
1932
A Képeskönyv Kabaréval már a Vígszínház közönségét is meghódítja.
1933
Megjelenik Az amerikai örökség.
1934
Kakuk Marci a zendülők között
1935
Kakuk Marci vadászkalandja
1936
Legenda a nyúlpaprikásról
1937
Kakuk Marci kortesúton
1938
Egy vezérbika emlékiratai
1941
Annuska címmel befejezi a Kakuk Marcit.
1942
Megjelenik a kétkötetes, teljes Kakuk Marci. A Híd, ahol elsősorban riportjait közli, folytatásokban adja közre A félbolond című regényét.
1944
A nyilas terror idején rendkívüli bátorságot tanúsít, segíti, bújtatja a rászorulókat.
1945
Az ostrom hónapjai alatt Naplóját írja. A felszabadulás első pillanatától tevékenyen kapcsolódik be a megújuló irodalmi életbe. Megírja az Amikor jött a szörnyű ostrom című elbeszélését.
1947
Tanulmányúton Párizsban. Új regénye: Harmadik Bandika a vészben.
1948
Megjelenik az Egy ceruza története, melyet Finis Austriae címmel 1938-ben fejezett be.
1949
Egy kézikocsi története címmel regényt ír Budapest ostromáról. Kossuth-díjjal tüntetik ki.
1950
A dogmatikus irodalompolitika csaknem ötéves hallgatásra ítéli.
1955
Megjelenik válogatott novelláinak gyűjteménye, A vándor címmel.
1956
A Magvető Könyvkiadó megindítja összes műveinek sorozatát.
1962
A Nagy árnyakról bizalmasan alaposan fölkavarja az irodalmi közvéleményt.
1963
Megjelenik a Rekőttes. Hetvenötödik születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapja.
1966
Megjelenik a teljes Kakuk Marci.
1968
Nyolcvanadik születésnapján hatalmas ünneplésben részesítik. Életem regényei címmel önéletrajzának különböző dokumentumait gyűjti kötetbe.
1969. június 12-én hunyt el.
Tersánszky Józsi Jenő művészete
Tersánszky Józsi Jenő művészete(1888-1968) Fura figura volt, olyan, mintha egy Tersánszky-regényből lépett volna elő. Hosszú, sovány, kócos férfi, akin az új ruha is úgy lógott-lengett, mintha rongyokat viselne. Kérkedett irtózatos testi erejével, néha társaságban felkapott egy karosszéket a benne ülő TOVÁBB →
Tersánszky Józsi Jenő levele Ignotushoz
915. jan. 6 Este 8 óra. Szeretettel tisztelt uram! Igen megörültem sorainak, önző s önzéstől ment szívbeli okokból is. Örültem, hogy gondolnak rám ép azok, akik életemnek arról a feléről tartanak valamit, amelyik felétől nekem minden cselekedetem s legkisebb gondolatom TOVÁBB →
A Nyugat elemzése Tersánszky regényéről
Tersánszky Józsi Jenő regénye Kiadja a Nyugat folyóirat Tersánszky regényt írt, háborús regényt, – maga is sáncárokban írta s most is ott várja, ha ugyan várja, mi lesz vele (azt hiszem, várja, – minden szaván megérzik, hogy fél öntudatlanságában TOVÁBB →
Tersánszky linkek
Misi Mókus kalandjai