Több mint két évtizedes írói múlttal lett egyik alapítója a folyóiratnak. A század első éveire A Hét és a Magyar Hírlap munkatársaként országszerte ismertté váltak progresszív nézetei. 1906-07-ben a Nyugat egyik elődjeként számon tartott Szerda című folyóiratot szerkesztette.
1908-1929 között a Nyugat főszerkesztője. Az első szám az ő cikkével indult, melynek programadó szójátékként a Kelet népe címet adta. Ady művészetének legelső méltatói közé tartozott. A költőként indult Ignotus a Nyugatban húsznál kevesebb verset, összesen két novellát közölt, de háromszáznál is több kritikája, a művészi liberalizmus elveit hirdető esszéi, a társadalmi egyenlőségért küzdő vitacikkei meghatározó módon járultak hozzá a Nyugat arculatának kialakításához.
1919-ben emigrációba szorult, többnyire Bécsben és Berlinben élt, neve azonban főszerkesztőként továbbra is szerepelt a címlapon. Írói jubileuma alkalmából (1924) a Nyugat egy külön Ignotus-számot állított össze. 1929-ben, Osvát halála után fájdalmasan érintette, hogy nevét levették a folyóiratról. 1930-ban A Nyugat útja című vitairatában fogalmazta meg álláspontját, mely hosszú vitát eredményezett a későbbi szerkesztőkkel, Móriczcal és legfőképp Babitscsal.
A harmincas évek végén Amerikába emigrált, 1948 végén tért haza, már nagybetegen.
(forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
