Ady Endre ellentmondásos, nagy formátumú személyiségét választottam. Magyar szakos tanárként tapasztaltam, hogy mennyire szélsősédes véleményeket vált ki az emberekből a rajongó lelkesedéstől a fanyalgó, leegyszerűsítő bírálatig. Én távolságtartóan és kritikusan olvastam. Mai tudásommal másként, árnyaltabban tanítanám életét és műveit. Változtam, és időközben megéltem nagy katarzisokat. Csöndesebb lettem, alázatosabb, megértőbb. Az asztrológia segítségével mélyebben megértettem a vívódó, esendő emberben élő zsenit. Születési ábrája felett üldögélve átéreztem küzdelmeinek, betegségének önsorsrontó életének lelki mozgatórugóit. Ma más szemmel olvasom, és ámulva csodálom, hogy szóhasználatában hogyan köszön vissza a planéták természetéből fakadó hangulat, és szimbolikus jelentéstartalom.
Ady Endre személyiségrajza
A SZEMÉLYISÉGRAJZ az egyéni karaktervonások legfőbb jelölőit gyűjti egybe és emeli ki, mint meghatározó archetípusokat a pszichodinamika bonyolult összefüggéseiből. Archetípus alatt valamely egyénen túli, általános emberi karaktert értünk. Tehát nemcsak mitológiai figurák, hanem mese és regényalakok, sőt filmhősök is ide sorolhatók. Az ember nem egyetlen energiakarakter megtestesülése, hanem szerepszemélyiségek együttese. A személyiségrajz humanisztikus ábrafejtés első lépése, amely még a planéták és fényszögeik bonyolult összefüggésrendszerének feltárása előtt vázlatos, ám igen jellemző általános képet vázol fel a vizsgált személyről. E kép jó kiindulópontot, biztos tájékozódási alapot ad később, amikor az ábrát fejtve.
Az Ascendens
MI AZ ASCENDENS? Az I. ház kezdőpontja, az Én világban való megjelenésének jelölője. Az ember arca, melynek jellegzetes tulajdonságait a többi emberrel való érintkezés során használja. Míg a Nap a “ki vagyok én” az Ascendens; és az I. ház a “hogyan működöm a világban ” kérdését hordozza.
Ascendens jegyét, a Rákot a következő személyiségvonások jellemzik:
A RÁK KARAKTER a víz energiák kardinális hordozója. Amikor víz energia munkál a lélekben, akkor ott érzékenység ébred. Ez kardinális megnyilvánulásában a – Ráknál – nagyfokú sérülékenységet, s az érzéseknek való teljes kiszolgáltatottságot eredményez:
“Bolond érzékenységemet, hamar jelentkezőt hoztam magammal, hamar értettem, szerettem és szenvedtem.”
„TOTEMÁLLATA” UGYAN A RÁK, alapműködése mégis egy másik, kemény páncélú állatéhoz hasonlít: az osztrigáéhoz. A kagyló lágy, puha belső állaga a legkisebb behatásokra sérül, és védtelen teste könnyű prédájává válik a ragadozóknak; kemény páncélt kell maga köré növesztenie, hogy megvédje magát. S ha egy kicsiny, fájdalmas szilánk mégis bejut az érzékeny belsőbe, nincs eszköze rá, hogy azt onnan eltávolítsa.
“Én büszkén számítottam magam tehetséges, ifjú poéták gárdájába, ó, mert e büszkeséget, mint a tenger kagylója a csillogó gyöngyöt, véghetetlen fájdalmak árán szereztem meg”
ADY ENDRE RÁK KARAKTERÉT sebezhető érzékenység, hullámzó kedélyállapot és félénkség jellemzi. Vizes jellegéből adódóan könnyen hozzáfér a lélek mélységéihez, melynek tudattalan tartalmait költői tehetségével egyetemes szimbólumokká emeli. Gondolkodása képszerű, fantáziadús.
“Minden napom eseménydús, minden kis rezzenésére az életnek hatalmas kórusokkal felel a szívem.”
MINT A RÁKNAK A VÍZ, az összes vizes karakternek az érzelmi közeg a lételeme. A rák páncélját emberi szinten az otthon falai helyettesítik. Ezért oltalma, mentsvára és háttere egy Rák típusnak a család.
ADY ERŐSEN KÖTŐDIK CSALÁDJÁHOZ, édesanyjához, szülőföldjéhez. Szülei érmindszenti otthonában talál menedéket, amikor fáradt, beteg, és nyugalomra vágyik.
„Érmindszentre én akkor megyek, amikor az anyám kívánja, avagy unom a szanatóriumokat és hoteleket, vagy pedig nagyon üldözött, letört avagy megalázott vagyok.”
NYILAS NAPJA űzi, hajtja messzire, új vizekre, de mindig visszatér:
„Föl- földobott kő, földedre hullva
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad”
A RÁK ALKAT minden olyan önvédelmi stratégiát elsajátít, amely lehetetlenné teszi a többi ember számára, hogy érzékeny lelki rétegeihez hozzáférjen. Kortársak úgy emlékeznek róla, hogy modorában állandóan volt bizonyos zárkózottság, nem volt közlékeny természetű. Idegenek közt zavart volt és félszeg, megszokott körben önhitt és zsarnok. Lelke mélyén azt kívánta, hogy vele foglalkozzék mindenki.
KELL, HOGY TARTOZZÉK VALAHOVÁ, legyen valakié. Innen táplálkozik mohó szeretetvágya, a “szeretném, ha szeretnének” követelő igénye.
„Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces messze fény
De jaj, nem tudok így maradni
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak
Hogy látva lássanak.
Ezért minden önkínzás, ének
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.”
A VIZES KARAKTERŰ Ady költészetének visszatérő motívuma a hajó, mely viharos tavak, folyók, tengerek felett bolyong, és keres végre nyugalmat adó kikötőt.
„Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse
Röhögjenek a részeg evezősre,
Röpülj, hajóm rajtad a holnap hőse.”
A HAJÓ S RAJTA A KORMÁNYOS ÖNMAGA, ki Bolygó Hollandiként járja sors szabta útját. „A jelen hajóján”, „Az elhagyott kalóz-hajók”, „Az utolsó hajók”, „Egyedül a tengerrel”, „Új vizeken járok.” stb.
ADY PERSZÓNÁJÁNAK archetípusa: „Koldusa a Csóknak és Reménynek”; a Bolygó Hollandi.
A születési uralkodó Hold az Ikrekben:
A HOLD a személyes és kollektív tudattalan, a víz és annak energiája: az érzelmek, a gondoskodás, az ösztönösség és az Én éjszakai, álomtudatának jelölője. A Hold a lélek szimbóluma. Léleknek nevezzük az énérzésnek azt a nehezen meghatározható közegét, amely az örömök, fájdalmak, traumák átélésének alanya és egyben tárgya is. A Hold a tudatos és a tudattalan közötti szűrőréteg. Érzelmi szinten nincs minőségi, csupán intenzitásbeli különbség fájdalom és fájdalom, félelem és félelem, öröm és öröm között. Ám, hogy ebből az egyén mennyit és hogyan érzékel, az a Hold háttérmintázatától függ.
ADY ENDRE SZÜLETÉSI URALKODÓJA, a Hold, az Ikrek jegyének háttérenergiáját kapja. Vajon hogyan módosul ezáltal az érzelmi reagálás, hogyan nyilvánul meg az egyén? Ez a szerepszemélyiség alapvető céljának tekinti, hogy részévé váljon az információk szabad áramlásának, terjedésének továbbításának. A Hold hatására szívesen beszél érzelmeiről, ezzel fel is dolgozva azokat.
“Cikkei lírai jellegűek, lírai módón, az írón átitatódva fogják meg az eseményeket és mondanak ítéletet. Adynál nincs tárgyilagosság, nincs semlegesség, ehelyett lírai szenvedély és pártos állásfoglalás” írja Bölöni György.
BÁMULATOS TERMÉKENYSÉGGEL (HOLD) ALKOTOTT, mint újságíró és költő, hihetetlen biztonsággal és gyorsasággal dolgozott.
HOLD-HATÁSRA UTAL SZIMBOLIZMUSA IS, mely az értelemnek szóló tételes igazságokat látomásokká formálja, hogy ne csak értsük, hanem átérezzük azokat, s akár tettekre induljunk tőlük. Ady képes arra, hogy alászálljon tudattalan mélységeibe, és utazásain Hermész, az isteni hírnök kíséri. Költészete a jelen és múlt ötvözete, a vers a lélek érzéseit kifejező, azzal változó, élő zene.
A SZÜLETÉSI URALKODÓ IKREK háttérenergiája felelős azért a kettősségért is, amely őt élete során úgy érzi: kétségbeejtően rángatja, cibálja. Életszeretet és halálvágy, lázadás és idilli béke, elvágyódás és otthonkeresés, magányosság és kitárulkozás, megnyugvás és diszharmónia szélsőségei között vergődik. Újra és újra visszatérő képei: tűz és víz, Ér és Óceán, köd és napfény. E kettősség életmódjára is rányomja bélyegét. “Éjszakánként a mámort kerestem, nappal álmos voltam és buta.”
MEGOSZTJA magát; Párizs és Magyarország között, s Léda mellett könnyű nőcskék vigasztalják, rontják.
SZÁRMAZÁSA, múltja (Hold) is ezt a kettősséget mutatja:
„”Szilágyságból jöttem, a régi Partiumból, tehát se nem Erdélyből, se nem Magyarországról. Családilag szintén se fentről, se lentről, küszködő, nemzetes famíliából, mely csak épp hogy élt.”
A SZEMÉLYISÉGET ALKOTÓ második archetípus: a Költő, a Sirály.
A Hold (az érzelmi én), az 1. és a 2. ház ura, a 12. házba bezárt Ikrek jegyében:
A 12. HÁZ az élethosszig tartó nehézségek, terhek, és korlátozások területe, az elkerülhetetlen feladat, az életlecke, a karmikus adósság törlesztésének háza. Egy jegy bezártsága (mint Adynál az Ikreké) még tovább fokozza a 12. ház nyomasztó terheit.
KÖLTŐI TEHETSÉGE, melyet édesanyjától örökölt, ideggyengeséggel párosul:
“Én már nem érkeztem vígan, kevés bajjal és kevés tehetséggel az életre ahhoz, amit hosszú húzódozás után mégis csinálni kezdtem, az írósághoz.”
Bármennyire lelkesedtek is az emberek Adyért, mégis izoláltnak érezte magát még a Nyugat-mozgalmon belül is, Ég és Föld között lebegve, hazátlanul hányódott. Céljához el nem érve, belső tépettségben és sodródó magányban élt.
„Öreg legény, boldog legény, hajh,
Nem sújtja soha Tűzhely bánat:
Egyedül él, és sorra lakja
Olcsón a kis hotelszobákat.”
(A hotel szobák lakója)
A 12. HÁZBAN ÁLLÓ HOLD ura a 2. háznak is. A 2. ház az Én létezésének alapja, háttere. Azokat az erőket, külső tényezőket jelöli, amelyekre az egyén az életét alapozza. A belső erőforrások jelzőjeként mutatja képességeket és a tehetségeket.
ADYT ANYAGI GONDOK GYÖTRIK, melyen időnként édesanyja küldeményei enyhítenek valamelyest.
„Ha behunyom a szemem, úgy vélem, itt a pénz zakatol. A pénz, mely itt a keveseké, a boldogoké, az erőseké.”
BETEGSÉGE BÉLYEGÉT 29 éves korában égette testébe a vérbaj, és ez együtt járt a közelgő halál fenyegetésével, szanatóriumi elzártsággal, depressziós állapotokkal.
A SZEMÉLYISÉGET ALKOTÓ harmadik archetípus: a Remete.
A Nap, vagyis Ady Endre Énje a Nyilasban
A NYILAS KARAKTER MOTIVÁCIÓJA az értékképzés, és az értékekhez való felnövés, illetve annak képviselete. A Nyilas típus alapkésztetése, hogy értékszférájához felnőjön. Lankadatlan erejét, küzdeni akarását, hitét a tűz energia szolgáltatja. Magas szintű eszméket, gondolatokat, vallási és filozófiai nézeteket gyűjt, melyekből – azokat folytonosan tágítva – új tartalmakat alkot.
„Küzdöttem ideákért, melyek szentebbek voltak minden ideáknál, mert az életemet adtam volna értük. Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb, mint az élet. Fetrengett a lelkem porban is, sárban is, de magasságai jöttek az életnek. Pénzt, polgári módot, borostyánt nem hajszoltam, csak önmagamat akartam megtalálni, és ma úgy érzem, büszke, szabad és bölcs vagyok.”
NYILAS NAPJÁNAK tüzes energiája prófétai küldetéstudattal ruházza fel. Szükségét érzi annak, hogy népének sorsával azonosulva (a hazát jelző 4. ház ura, a Merkúr együtt áll a Napjával) bírálja, támadja az ország elmaradottságát. Ő ebből a földből sarjadt, mint zseniális mutáció, mint paraszt Apolló, aki hiába menekül messze külföldre, visszatér.
„Ki vagyok? A Napisten papja,
Ki áldozik az éjszaka torán
Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.
Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.
Harangzúgás közt, hajnalfényben
Gyújtom a lángot a máglya alatt
Táncolnak lelkemben s a máglyán
A sugarak, a napsugarak.
Szent Napkeletnek mártírja vagyok,
Aki enyhülést nyugaton keres,
Táltosok átkos sarja talán.
Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess.”
NYILAS NAPJÁNAK ARCHETÍPUSA: a Napkirály papja
Nyilas Nap, a 3. ház ura, a 6. házban – együtt áll a Merkúrral, mely a 4. és a bezárt 12. ház uralkodója:
A 6. HÁZ a mindennapos kényszerű, vagy kötelező rutin, a periodikusan ismétlődő tevékenységek háza. Mindaz, amit a robot, a kikerülhetetlen napi teendők jelentenek az ember számára. A napi munka körülményeit mutatja.
MINDENNAPOS MUNKÁJA az újságírás, amit magas szinten végez. (Nap 3. házúr). Bármilyen lelkes szorgalommal végzi mozgékonyan kommunikálva (Merkúr) hivatását, csakhamar csüggedten érzi az ezzel együtt járó – kényszerűen vállalt – kötöttségeket és kiszolgáltatottságot (Merkúr 12. házúr).
„Ady reggel végigjárta a rendőrséget, benézett a törvényszékre, fölment a városházára, és a rendőrfogalmazóktól, teremszolgáltatóktól, altisztektől, díjnokoktól megszerezte a lap híranyagát. Berohant a szerkesztőségbe, megírta a tyúklopásokat, valópöröket, a városházi híreket. Ha mindez nem volt elég, akkor 10-15 perc alatt papírra kanyarított egy elmés csevegést, egy aktuális strófát, egy kiagyalt humoros kiagyalt esetet.”
(Bóka László: A szerkesztőségben)
A NYILAS JEGYÉBEN ÁLLÓ MERKÚR ura a 4. háznak is. A 4. ház a családi minták, az átöröklött kulturális hagyományok, szokások és gyakran a szülői elvárások jelölője.
ADY APJA a család felemelését gyermekeitől várja. Ady azonban megtagadja a röghöz kötött provinciális életet, ám más, magasabb szinten mégis beteljesülhetett az apai álom . Úgy vált naggyá, hogy egész nemzetét tekintve családjának, annak felrázójává, tanítójává vált (Nyilas).
ARCHETÍPUSA: a Robotoló Újságíró
ÍME, A SZEMÉLYISÉG VÁZA, alapstruktúrája. A humanisztikus megközelítés szerint a személyes archetípusok jelentik a az emberi psziché alappilléreit, melyre a komplex, senki másra nem jellemző, egyedi karakter épül. Az elkövetkezőkben ízelítőt kapunk abból is, hogyan differenciálódik és színesedik egy asztrológiai jellemzés akkor, amikor az eddigi vizsgálódás során nem érintett planéták, házak és fényszögek jelentéstartalmai is föltárulnak.
SZÜLŐKÉPEK
A SZÜLŐK mindent felülmúló jelentőségéről, hatásáról könyvtárnyi pszichológiai irodalom szól. A téma asztrológiai szempontú megközelítése azonban tovább gazdagítja a meglevő képet. Megállapítható ugyanis, hogy az apai archetípusnak megfelelően alakul a későbbiek során a gyermek tudatos Énje, míg az anyai archetípus határozza meg az Én érzelmi karakterét. Később gyakran teljes energetikai mintázatában férj- illetve feleségimágóvá alakul, és így gyakorol aktív befolyást – gyermekkori mintázat alapján – a felnőtt vonzásaira és választásaira.
Apakép – Ady Endre Napja a Nyilasban, a 3. ház uraként a 6. házban:
AZ APA hetyke, kedélyes, virtusos ember hírében állt, ki imádta a lovakat és a földet. Mozgékony ( 3. ház) volt, kötekedő természetű, mindenkire felülről nézett, mindenkit kevesebb értékűnek tekintett, és a hatalmat a szolgabíróban látta. Ugyanakkor nagyszívűnek ismerték, s a gyermekekkel mindig pajtáskodó hangon beszélt. Testvérei közül egyedül tért vissza a földhöz, hogy a széthullott apai birtok helyett új alapot teremtsen a családjának. Önmagát és környezetét nem kímélve felemelkedni vágyott ( Nyilas Nap ) „ kivirágoztatni a hétszilvafát, és becsületet szerezni az elkoldusodott diósadi Adyaknak”. Egyetlen boldog álma volt, hogy központi főszolgabíró és azután alispán legyen a fia. Tőle kapta vidámságát és mulatós kedvét, tőle türelmetlenségét és zsarnokiasságát. (Napja kvadrátban az Uránusszal, mely ura a 9. háznak a 3. házban.)
„Nagyszerű úr ám az apám: családjának egyetlen tagja, aki elrúgta volt magától a latin iskolát, ennek folytán zabolázhatatlan, igaz és természetes, ősi és zsarnok magyar maradt.”
KÜLÖN FIGYELMET érdemel a hatodik ház jelentősége. Édesapja hétköznapi, praktikus ember volt, akkurátus a munkájában, beszédében, magatartásában és egész életében. Rajongásig szerette a földet, amelynek megszerzéséért határtalanul sokat tett, amelyet különbül dolgozott meg, mint bárki más a falujában.
A Merkúr, mint a Nap jelzője (együtt álló planéta) a 4. és a (12.) ház ura:
AZ APA (együtt álló Nap) a családi (Merkúr a 4. ház ura) ambícióinak beteljesítését fiaitól várta. Maga nem szeretett olvasni, még újságot sem járatott (izoláció: 12. ház ), ám mindent elkövetett, hogy gyermekeit taníttassa. Így fiaira életreszóló teherként (12.) nehezedett az otthoni (4. ház) elvárás és az annak megtagadása (Nap kvadrát Uránusz) miatt érzett bűntudat és halálos önvád (4. ház).
„Édesapánk már látta bennem a família becsületének restaurálóját. Látta, mint végzem kitüntetéssel a kálvinisták valamelyik jogakadémiáját, mint választanak meg lelkesedéssel a mi nemes vármegyénk, valamelyik járásunk szolgabírójává.”
Hold, mint az 1. és a 2. ház ura a 12. házban az Ikrek jegyében:
ANYAI RÉSZRŐL csupa pap, tanító, poéta ősöket örökölt, kik nyugtalan emberek voltak valamennyien. A Gáboriánok, az anyai ősök lelkileg csak annyira bírták az egyensúlyt (Ikrek Hold), mint anyagiakban az apai elődök. Édesanyja az egykori érmindszenti református pap korán elárvult lánya volt (nagy lelki terhek: 12. ház).
„Anyám poétikus lelkű (Ikrek), gyöngéd asszony, mártírja (12. ház) az apámnak. Az anyám szívét örököltem, s ha sorsomat átkozom, az anyámat átkozom meg: az ő szíve az én szívem.” (A Hold 1. ház ura.)
A HOLD születési uralkodó is egyben, és ez jelzi az anyával való mély együttérzést és azonosságtudatot. Kicsiny termete volt ( Ikrek ), s az élettől megtört szeme . Mindent látó tekintetével mindig a gyermekeit féltette. Az anyával való hasonlóság (Hold 1. ház ura) fia külső vonásaiban is tükröződött. Szépségét Ady örökölte. Az övé lett a kreolos arcszín, a nagy dióbarna szem, a dióbarna haj, az arc nemes szépsége. „Arcán állandó bánatos mosoly ült, amiben benső , nagy szomorúságok tükröződtek” (12. ház). Mintha kedvenc „ bús” jelzőjét édesanyja ihlette volna. Aggódó, gyönge idegzetű (Ikrek) ember volt, ki „ a maga nagy, passzív lelkével úgy akarhatott mindig valamit, hogy közben nem akarást kellett tettetnie.” (Hold kvadrátban a Halakban álló Marssal.) Ady gyermekkorában az édesanyja súlyos idegbetegségen esett át, és rövid időre szanatóriumba került (12. ház) a család nagy rémületére. Mindezek ellenére elfogadást, jóságot és rajongást árasztott fiai felé.
„Hát nekem Érmindszent legeslegelőször az édesanyámat jelenti, aki sóhajtani sem mer, ha netalán alszom és álmodom ….”
MEGNYUGTATÓ biztonságot jelent (Hold a 2. ház ura is) gyermekkorában az önfeláldozó, nehéz sorsú édesanya (12. ház) gondoskodása. „A családi élet veszta lángját ő élesztgette”, írja a kortárs Bölöni György.
„Míg az apa kurta nemesi vággyal szabja ki a fiúk karrierjét, az anya a fiúk iskoláztatója, és ő rakosgatja össze gonddal és ravaszkodásokkal a tandíjakat és a kosztadóknak a filléreket. Megesett, hogy még híres ember korában is édesanyja segítette ki pézzavarából Bandit.”
„Áldott kezeddel símogatsz meg ,
Anyám,
Intő szavad még mintha hallanám,
Míg rámborulsz
S áldott kezeddel símogatsz meg.”
(Itthon)
„Anyám hangjában szomorúság,
Apám hangjában vad feledés,
Jaj, be kicsiny az élet
Be kevés, be kevés.
Hiszen ők cselekvék, hogy élek,
Hogy sokat és nagyon akarok,
Hallgatnak s én rettegve
Érzem, hogy ki vagyok.
Be csoda, hogy vagyok és élek,
Hogy nem unom meg s újra merek,
Verset írok és holnap,
Már holnap megyek.”
Feleségkép , férj és apaszerep
AZ EMBER párválasztása és a házasságban betöltött szerepe elsődlegesen a Nap- és Hold-archetípus, vagyis az anya- és apaimágó hatása alatt áll. A férfi barátnőjében, szeretőjében a Vénusz princípiumát éli. A Hold princípiumot számára a saját anyja képviseli, egészen addig, amíg házasságot nem köt.
Ady Endrét nagy szerelemvágya és korláttalan életmohósága kora gyermekkorától kísérti. Egész életét meghatározó motívum az igen korán ébredt szexualitás, a kis lánypajtásokban is nőt kereső nemi érdeklődés. Ennek okát a korán férjhez kényszerített, szerelem nélkül, boldogtalanul, fiatalon meghalt anyai nagyanya , Kabay Rozália megváltatlan életében keresi. Eszterkúti Éva című novellájában olvashatjuk, hogyan égett lelkébe az ellentétes sorskönyvű üzenet.
„Lám, Eszterkúti Éva utálta a csókot, meg is halt öröm nélkül, s a mi házunk is vajon nem éppen e miatt olyan zord és szomorú. Nyolcéves koromban építettem talán meg legtökéletesebb filozófiáját a csóknak, mert még akkor nem koldultam tőle. Szándék és olcsó tudat nélkül éreztem, hogy a mi famíliánk sorsát nagy csók-adósságok nyomják, és ez alatt sokan fogunk még összeroppanni.”
LÉDÁHOZ kötődő kapcsolatát „bűnös, büszke, bús szerelem”-nek nevezte, amelyben az érzéki szenvedélyt majd mindvégig az önmarcangolás, az egymást marcangolás kínjai kísérték. Egymásra találásuk sorsszerű, de kilencéves kapcsolatuk nem hozta meg az otthon nyugalmát. Rendhagyó volt, miként a maga korában Ady egész élete (Nap kvadrát Uránusz). Annak ellenére hogy nem vette feleségül, Léda személyisége analógiás szinten megfelelt Ady 12. házban álló Ikrek Holdjának, mely egyszerre jelezte e női princípium kettős természetét és terhelő működését.
“Léda egyéniségének és idegalkatának kettőségére jellemző, hogy együtt volt és egymást váltogatta a mindent vállaló odaadás és a szeszélyes önzés, ragaszkodó hűség és taszító fölényeskedés, segítő asszonyi jóság és kínzó kegyetlenség , elnéző türelem és kiszámíthatatlan hisztéria, beteges, hiú érzékenység.”
(Kovalovszky Miklós)
VONZÁS ÉS TASZÍTÁS váltakozó árama szikrázott közöttük, és a boldog feloldódást minduntalan megfagyasztotta a váratlan összecsapás fenyegető lehetősége (Hold kvadrátban a Mars-Szaturnusz együttállással).
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak a héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás húsába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.
KAPCSOLATUK többszörösen kétarcú (Ikrek). Léda férjes asszony, külföldön élt, ezért kettős életre kényszerült Ady.
„Nagyváradról egyenesen Párizsba vitt a sorsom, s majdnem kilenc évig éltem éveimet megosztva a pesti redakcióm és a külföldi kóborlás között.”
A TALÁLKOZÁSOK közötti szünetekben leveletek (Ikrek), Ady párizsi tartózkodásának idején az asszony megosztotta magát férje és szerelme között. Bár felmerült a válás és az esetleges házasságkötés gondolata, valójában egyikük sem mert változtatni. Ady nem tudott és nem is akart – még Léda kedvéért sem – lemondani megszokott életformájáról és szabadságigényéről (Nap a Nyilasban, 3. házúrként kvadrát fényszög-kapcsolatban a 9. házúr Uránusszal).
LÉDÁT anyagi függőség láncolta férjéhez. Így megvalósult a Hold bezárt 12. házbeli szerepe, s így marad Adynak a művész-magány. Nem történhetett meg a boldog megérkezés. Léda mégis lelki és anyagi támasza ( Hold 2. házúr), inspiráló múzsája, rejtelmes, kiismerhetetlen, titokzatos asszonya volt (12. ház). Találkozásuk fordulópontot jelentett Ady írói, költői munkásságában. Párizs és Léda, e kettős szerelem felfokozott intenzitása termékeny, ihletett éveket hozott számára, pályája csúcsán érezte magát. Édesanyja, ki házasembernek szerette volna látni fiát, könnyes ráhatással, érzelmi terrorral, sőt kitagadással fenyegetőzve (Hold 12. ház) próbálta meg elriasztani fiát Lédától és önpusztító életétől.
MÁR a Léda-szerelem idején is megjelenik verseiben a zsenge, karcsú, érintetlen fiatal lány (Ikrek) utáni vágyódás. Olyan nőt keresett, aki kedves, engedékeny, hajlítható. Sok kis kaland után beadja derekát, s annak kezdeményezésére, sürgető leveleinek (Ikrek) hívására, megismerkedik Boncza Bertával, a csucsai földbirtokos vagyonos lányával (Hold 2. házúr). Választottja nehéz életsorsa emlékeztet Ady édesanyjának fájdalmas gyermekkori gyászára. Boncza Miklósnét néhány nappal azután, hogy megszülte lányát, gyermekágyi láz vitte el. Az apa viszont az újszülöttet tartotta felesége gyilkosának, állítólag meg se nézte, lelencházba akarta adni. Az anyátlan, sőt majdnem apátlan árvát nagyanyja nevelte, majd egy lánynevelő intézetbe küldték bennlakó növendéknek (Hold a 12. ház ura). Az irodalom és a művészet iránt érdeklődő, művelt (Ikrek) fiatal lányt Ady a lelki rokonának érezte (Hold 1. házúr). Ugyanarról a tőről fakadt, ugyanannak a kisúri világnak renitens hajlamait találta meg benne, amelyhez őt is eltéphetetlen szálak fűzték. 1915. március 27-én megházasodott, és megteremtette első, igazi otthonát.
Hajnalodik s végre: az én hajómon.
Az igazin szállok virág-fedetten
Nem ismerek a vén, elszánt kalózra,
Hurráh, vágyak pompás legénye lettem
S boldog hajóm fátyollal lobogózva
Olyan, mint kék fátylas ég-darab.
S tűz szememen bekacag a Nap:
Sohse látott csodábbat e hajónál,
Sohse látott hajót még hajnalibbat.
Sors a horoszkópban
FÉNYSZÖGEK és házanalógiák értelmezésével kísérlem meg feltárni Ady Endre betegségének, halálfélelmének, forradalmiságának, önpusztító életvágyának és kapcsolatainak lelki mozgatórugóit.
AZ ÉLETTERÜLETEK feldolgozását a második házzal kezdem, mert az első ház értelmezése a korábbiakban már megtörtént. E ház az Én létezésének alapjára, hátterére utal. Azokat az erőket, életterületeket, személyeket jelöli, amelyekre az ember az életét alapozza. A belső erőforrások jelölőjeként mutatja a képességeket, tehetségeket. Ennek külső megnyilvánulásában az anyagiakat jelöli, valamint azokat a személyeket, akikre az ember élete során számíthat, akik működésének nélkülözhetetlen hátterét biztosítják.
A MÁSODIK HÁZ lakatlan, nincs benne planéta. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni milyen zodiákus jegybe esik, milyen háttérenergiák hatják át a kérdéses területet. A második ház csúcsa, kezdőpontja a Rák jegyében található. Ez jelzi az otthon fontosságát, az anyai, női gondoskodás jelentőségét és a jegy vizes karakteréből következő érzelmi biztonságigényét. A költő anyagi helyzete hullámzó, változékony, javainak kezelése, felhasználása mindenkori lelki állapotának függvénye. Költői tehetségének forrása – miként azt már az első részben jellemeztem -, a tudattalan. Szimbolizmusának jellemző vonása, hogy a világot kisértetiesnek ábrázolja és hogy a valóságot mitologizálja (Hold).
A MÁSODIK ház ura, a Hold a 12. házban, az Ikrek bezárt jegyében. Adynak érzelmi és anyagi bázisát csak élete utolsó néhány évében sikerült megteremteni Csinszkával kötött házassága után. Válságos, depresszív állapotaiban édesanyjához tér meg pihenni, menekülve a hideg és az ellenségesnek megélt világ elől (Hold kvadrát a 10. házban álló Mars Szaturnusz együttállásra). Ösztönösen keresi a világtól való elzártságban a magány csendjét.
„ A betegség, a pénzmizéria, helyzetem nagy tragikuma, a reménytelenség, kedvetlenség lekötözve tartanak mindig.”
A MÁSODIK HÁZ TARTALMAZ még 11.5 fokot az Oroszlán jegyéből. Uralkodó bolygója a Nap, a Nyilasban együtt áll a Merkúrral a hatodik házban. Megélhetésének legfőbb forrása az újságírás. Így tesz szert roppant széles valóságismeretre, és alakítja ki radikális világszemléletét. Őrlődik, szinte kettészakad a napi hajsza kényszere és a legmélyebb magány iránti igénye között. Tudatosan nagyra törő vágyak hajtják, űzik távolra (Nyilas Nap kvadrátban az Uránusszal). Nagy, passzív lelkével (Hold = születési uralkodó) ezzel szemben tudattalanul nyugalomra vágyik.
3. ház
ANALÓG megélési területei: a környezettel való kapcsolatteremtés, kommunikáció, valamint a mindennapos emberi érintkezések, társas helyzetek kezelése. A harmadik ház az Oroszlán jegyében kezdődik és magába foglal négy fokot a Szűz jegyéből. Itt találjuk az Uránuszt, mely a 9. ház ura. Az Oroszlán jegy háttérenergiája bátor kiállást, büszke, hatásos kommunikációt jelent. A sokat emlegetett Uránusz haladó szellemű, lázadó gondolatokat, szociális érzékenységet ad.
„Dolgozni az elnyomottak fölszabadításán, minden ember boldogságán, ez a cél. Agyak és kezek kooperatív, szent munkája: ez az eszköz. Igazságot, világosságot, boldogságot és szépséget adjunk a Föld minden emberlakójának. Meg kell csinálnunk az igazságos, új és fölséges emberi társadalmat…”
„A gondolat szabadságát meg kell védeni végre,s megtorolni minden ellene irányuló bűnt.”
RÉSZT VESZ a nagyváradi haladó szellemi és politikai mozgalmakban, nézeteit bátor cikkekben hangoztatja a tekintélyekkel szemben is, s a problémalátó- és láttató társadalmi célokért küzdő irodalmat tekinti példaképének. Az Uránusz 9. házúr (távoli kultúrák, külföld):
„úgy kellett történnie, hogy írói bátorságom igazolását megkapjam előbb Párizsban…”
„Párizs neki nem annyira a nagyváros volt, mint inkább szimbóluma, elképzelése mindannak, ami szép és fényes, tetőpontja az emberi kultúrának.”
(Schöpflin Aladár)
KILENC ÉVIG élt idejét, otthonát megosztva Párizs és Magyarország között (Uránusz a harmadik házban 9. házúrként).
A 3. ház ura a Nyilas Nap a 6. házban együttáll a Nyilas Merkúrral (ld. Személyiségrajz):
„Mindent el akartam mondani, ami ma élő emberben támadhat, s ami ma élő embert hajt, mint szíj a gépkereket. Azután hazajöttem, újságba írtam mindent, politikát kritikát, riportot, novellát, verset. Próbáltam rengeteget élni… voltam komédiás, bolond, hazaáruló szóval elértem mindent, amit Magyarországon új poétának el lehet érni.”
A HATODIK házas Nap-Merkur konjunkció szemben áll a hatodik házúr Plútóval, mely a 12. ház csúcsán található. Betegsége, a lues, és a vele meggyökerező haláltudat – ellenhatásként – megerősíti benne az életvágyat, és napjai mind teljesebb, sűrítettebb kiélésének mohóságát. Titkolt halálfélelem gyötri, és betegsége miatti bűntudat:
„Betegség kínoz, s néha az őrültség hajt, az ideges hipochondria, mely talán nekem a betegségnél is nagyobb betegségem. Alig van nyugodt öt percem, kínozom magam. (…) Nyugtalan, sírógörcsös, nyavalyás és amellett az öngyilkossághoz gyáva vagyok. Utálom az életem, amit csináltam, és amit még csinálni fogok.”
NAGYRATÖRŐ álmok, szenvedélyes élni akarás,a világ meghódítása (Nyilas Nap) – szemben a testi-lelki szenvedést hozó betegséggel (Bika Plútó). Nincsen sehol teljesség. Az élettel nem lehet teljesen azonosulni, mert nincsenek nagy és teljes igazságok. A kicsinyes elaprózóttság gondolata érzékien megelevenedik:
„Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden egész eltörött.”
A NAP és a Merkúr együttállása öt-tizenkettedfényben a 10. házúr Neptunnal sorsának fontos alakítójává lett.
ADY magyar végzetnek érzi az önmaga és a gyötrő valóság elől menekítő mámorszenvedélyt, amelynek hajlama nála részben talán örökség (Merkur a 4. ház ura), részben pedig a borozó vidéki életforma (10. házúr Bika Neptun) hagyományából nő ki.
„Az alkoholizmus olyan kényszerű eredménye a társadalmakon uralkodó, még alig sejtett törvényeknek , mint akármi.”
„Kíváncsiságból megkiséreltem egyszer, hogy van e erőm alkohol nélkül élni. Volt: gyönyörűen bírtam, de szenzibilitásom az őrületig kezdett fokozódni. A szürke por-színű élet még szürkébbé borult előttem, s a halál veszedelmesen nekem indult. Gyávább voltam, és még ma is jobban szeretem az életet valaminek látni, mintsem elengedjem magam a mámor turistakötele nélkül.”
4. ház
A 4. HÁZ analógiái: az otthon és a család, amibe az egyén beleszületik, s amelyet később maga alapít. A családi karmikus minta, amelynek megoldása az egyénre vár. Itt azonosíthatók a személyes tudattalan feldolgozásra váró tartalmai is. A ház a Szűz jegyében kezdődik, uralkodó bolygója, a Merkúr, a 6. házban együtt áll a Nyilas Nappal. Apai örökségéről már többször, több helyen szó esett, családi hagyományokkal szakító lázadását is elemzésre került a szülőkép megformálásakor.
A 4. HÁZ SZŰZ háttérenergiája mutatja a kis falusi kúria, az otthona tisztaságát, rendjét, a szülők mindennapjaira jellemző munkaszeretetet.
„Hepehupás, vén Szilágyban,
Hét szilvafa árnyékában
Szunnyadt lelkem ezer évet.
Paraszt zsályaként aludt el
S bús krizantém-fürttel ébredt
Hepehupás, vén Szilágyban.”
5. ház
EZ AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS, a kreativitás, az én erejének megélési területe. Ide tartozik az ember önmagának való örömszerzése: a szexualitás, a hobbik és a művészi alkotóképesség energiája. Az ötödik ház a Mérlegben kezdődik és nagyrészt magába foglalja a Skorpió jegyét. A ház lakatlan, tehát elsőként azt vizsgáljuk, milyen tulajdonságok jellemzőek a Mérleg és a Skorpió jegyére.
GYERMEKKORÁNAK döntő és egész életét meghatározó motívuma az igen korán ébredt szexualitás, a kis leánypajtásokban is nőt kereső nemi érdeklődés, a szerelemvágy. Az ötödik és tizenkettedik ház ura a Vénusz a Bakban, a hetedik házban jelzi az érettebb nők iránti vonzalmát. Léda kemény, határozott egyéniség volt, kevély és büszke lélek. Zárkózott és koraérett, tele lappangó feszültségekkel. A hetedik házban álló Vénusz mutatja hogy társkapcsolataiban fontos szerepet kapott a szépség, az öröm és a művészet. A nő a Múzsája volt, ihlető, alkotásra ébresztő társa, ám terhes élmények, csalódások, titkos vágyak és örömök forrása is egyben.
Add nekem a szemeidet,
Hogy vénülő arcomba ássam,
Hogy én magam pompásnak lássam.
Add nekem a te szemeidet,
Kék látásod, mely mindig épít,
Mindig irgalmaz, mindig szépít.
Add nekem a szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.
Add nekem a szemeidet,
Magam szeretem, ha szeretlek
S irigye vagyok a szemednek.
Trombitás Katalin (megjelent: Meridián)
