Nagykörösi balladamondó verseny

A határon túlról is várják a szavalókat a balladamondó versenyre. 14. alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Középiskolai Arany János Balladamondó Versenyt a nagykőrösi önkormányzat és a helyi kulturális központ tavasszal.
A nagykőrösi balladamondó verseny közel negyvenéves múlttal büszkélkedhet. A szavalóversenyt első alkalommal Arany János halálának századik évfordulóján, 1982-ben hirdette meg Nagykőrös város, majd 1991 óta a megmérettetés a határon túli középiskolás diákok előtt is megnyitotta kapuit. Azóta az anyaországi diákok mellett szép számban érkeznek minden alkalommal Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is tanulók a balladaviadalra. Idén immár 14. alkalommal szervezi meg a nagykőrösi önkormányzat a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központtal karöltve a Kárpát-medencei Magyar Középiskolai Arany János Balladamondó Versenyt március 6-7-én. A rendezvény fontosságát, célkitűzéseit és programját sajtótájékoztató keretében ismertették a szervezők kedden a nagykőrösi múzeumban.

– Nagyon büszke vagyok őseinkre, akik 1851-ben, a szabadságharc leverése után meghívták Arany Jánost magyar-, latin- és görögtanárnak Nagykőrösre. Ugyan csak 1860-ig tartózkodott itt, de ez volt a legtermékenyebb időszaka, összességében 91 művet alkotott ebben az időszakban. Mennyire fontos Nagykőrösnek Arany János? Nagy segítségünkre van, hogy a kultúra térképére fel tudunk kerülni rajta keresztül, ezért valóban áldozunk az emlékének, és őrizzük azt – ismertette köszöntőjében Arany János nagykőrösi tartózkodásának fontosságát dr. Czira Szabolcs polgármester.
A sajtótájékoztatón beszédet mondott továbbá L. Simon László országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke is, aki évek óta visszatérő zsűritagja a versenynek. Kifejtette: nézetei szerint Arany János életműve alapvetően két szempontból tud izgalmas és aktuális lenni korunk ifjúsága számára.

– Egyrészt a mai, olvasó fiatalok a történetmesélés bűvkörében élnek. Arany János pedig az életművében fantasztikus történeteket mesélt el részben a nagy elbeszélő költeményekben, mint a Toldi-trilógia, részben a balladáiban, melyek mind-mind megrázó történetek. Többségük egy-egy izgalmas krimi. A másik ok, hogy Arany a hihetetlen szókincsével fantasztikus módon olyan nyelvi megformálással élt, olyan módon tudott írni, hogy az a mai nyelvállapotunkhoz viszonylag közel van, befogadható, érthető és szerethető – mondta.
A verseny idei felhívását dr. Makai Katalin főiskolai docens, a verseny szakmai referense ismertette a megjelentekkel, aki kezdettől fogva szervezője a megmérettetésnek.
– A versenyfelhívást 1004 iskolának küldtük ki. A három kötelező vers az V. László, a Tengeri-hántás és a Rozgonyiné, melyekből egyet választ a gyermek, amit az elődöntőn mond el. Ha továbbjut, maga választhatja ki, hogy a döntőben melyik Arany-balladát szeretné elmondani. A jelentkezési határidő február 3. – fejtette ki.