Mégsem bontják az Erkel Színházat

A közelmúltban kötött ppp-szerződésekre az ellenőrizetlen üzemeltetés, a megfelelő biztosítékok hiánya és a nemzetközi átlagot meghaladó ár a jellemző, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a ppp-felügyeletért felelős államtitkár.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a ppp-konstrukciós, előkészítés alatt álló fejlesztések leállítását javasolta az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma és a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára, a tárca ppp-felügyeletért felelős államtitkára.

A lap hétfői számában megjelent interjú szerint a közelmúltban kötött ppp-szerződésekre jellemző az ellenőrizetlen üzemeltetés, a megfelelő biztosítékok hiánya és a nemzetközi átlagot meghaladó ár. Az államtitkár kifejtette, hogy a tárca valamennyi már elkészült, folyamatban levő és előkészítés alatt álló ppp-beruházást megvizsgál.

Három olyan esetet is említett, ahol gyors beavatkozásra van szükség az elhibázott ppp-modell miatt. Ilyen a gödöllői egyetem mintegy 6 milliárdos beruházása, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem két épülete, valamint a Semmelweis Egyetem kollégiuma, ahol félkész állapotnál derültek ki a problémák.

Csak az autópályás ppp-beruházások évente 100 milliárdba kerülnek az államnak, harminc év alatt ez már 3 ezer milliárdot jelent. Ez már olyan összeg, aminek a sorsát mindenképpen kezelni kell – nyilatkozta az államtitkár a lapnak.