A sigee felhasználó összes verse >>>
Kicsim
Ülök a szürkületben magányosan,egyedül,
görnyedten,lógatva fejemet,
szomorú arcomon könnycsepp gördül,
mardos a viszonzatlan szeretet.
Sok emlék cikázik,felvillan bennem,
sok kérdés és gyötrődés lelkemben,
ki mutat utat?,mit kellene tennem,
hogy itt maradjon velem,mindenem,
a SZERELMEM.
De nincs válasz,még pillantás se,
komor az arca,mint a hideg téli este,
és már csak gondolatimban villanhat be,
csodálatosan szép,meztelen teste.
Hibáztam,nem törődtem veled eléggé,
Én dermesztettelek jéggé!!
Felolvasztanálak,mint tavasz a csermelyt,
De irántam szíved,szerelmet már nem rejt.
A szeretet,az életünk,hova tűnt a múlt?
mikor szerelmünk hirtelen lángra gyúlt,
nézlek, sírva ordítok a fájdalomtól,könnyem hullt,
nézel,könnytől áztatott szemekkel,hangod remegett,
a gyötrelmembe a föld is belerengett,
a könnyem csak hullt,csak hullt,
csak ennyit mondtál:a szerelmünk csak múlt,
MÁR CSAK A MÚLT...
