A Anikó felhasználó összes verse >>>
Bizonytalanság
Érzem picit eltávolodtunk egymástól,
félek elveszítlek elég volt a magányból.
Hiányzol de te mégsem vagy itt velem,
nem ölelsz át, nem fogod két kezem.
Végső elkeseredésemben történik valami,
a gond megszűnik azt űrt betölti valaki.
Te vagy e valaki, kiért epedek,
Kire mindig is vágytam, s kit örökké szeretek.
