A Putterer Magdolna Léna felhasználó összes verse >>>
Tavaszi Napfényben
Putterer Magdolna Léna :Tavaszi Napfényben
Hajnal jő, felhő takarja be napot,
s egybefogja ligetet ködtakaró.
Zokogva énekelget árva rigó,
kedvese téli éjben holtra fagyott.
Hideg alkonyon dallam szól valahol,
fenyő rá búsan, szomorúan táncol.
Erdő sűrűjén napfény át nem hatol.
Árva rigó, s vele erdő így dalol:
Napsugár ébredj, takard be, melengesd
kedves földedet, szerető gyermeked.
Meleg sugaradtól lelkem megolvad,
s nem bánom, ha rám hideg eső szakad.
Tél után tavasz jő, hideg már legyint,
földet napsugár melengeti megint.
Zöld mezőn, s réten tarka virágsereg,
ha jő vihar nem sír, már nem kesereg.
Nap fényében szemem messzire mered,
virág illata hevíti lelkemet.
Napsugár aranyporban fürödhetek,
párom nélkül álmokat én nem lelek.
Erdő illata hevíti lelkemet.
Köröttem tavasz, dalolok éneket,
Tél hidege megdermeszti testemet.
Napfény ringass el, adj meleg fekhelyet!
2015. március 18.
