A Putterer Magdolna Léna felhasználó összes verse >>>
Ölelj át
Putterer Magdolna Léna : Ölelj át
Ölelj át szelíden, mint part a tengert.
Simogass, ahogy tavaszi szél rétet.
Csókolj, szoríts magadhoz, arra kérlek,
szívem szeret, én szerelemtől égek.
Ölelj még, abból nékem sosem elég.
Szívem minden vágya, viszontszeressék.
Két erős karod közt ott a békesség,
nélküled már nem élnék, nem léteznék.
Két karod átölel, s én átölellek.
Úgy szeretsz engem, ahogy én szeretlek.
Egymás nélkül mi már semmit nem érünk,
szerelmünk mi vagyonunk s dicsőségünk.
Ölelsz s ölellek, hallom szíved szavát.
Súgja nékem, szeret egy életen át.
Érzem lelked melegét, boldogságát,
s hozzád bújva testednek forróságát.
Együtt szállunk angyalként fel az égbe,
repülünk szerelmesen végtelenbe.
Szívünk egy táncot jár, egymásért dobban,
csillagok közt lebegünk boldogságban.
Ölellek, ölelsz, s elmúlik bánatunk.
Többé egymástól soha el nem válunk.
Szerelmesen lebegünk felhők között,
összefonódott lelkünk, testünk fölött.
Szerelmem, ölelj át, mint szél a fákat,
napsugárként melengesd porcikámat.
Nézd, ahogy tűzzé forr vérem, úgy égek,
s e tűz többé már nem ereszt el téged.
2015. május 14.