A Putterer Magdolna Léna felhasználó összes verse >>>
Emberi Sorsok / Gazdagság - Szegénység /
Putterer Magdolna Léna : Emberi Sorsok
/Gazdagság - Szegénység /
Ember, te úgy érzed, mily rossz, mit átélsz?
Gazdag vagy, gőgös s szemellenzővel élsz?
Társaid fitymálod, ah, mily gyöngeség,
s rendszert, néked soha semmi nem elég.
Ember, nézd mily siralmas te életed.
Így ne tarts mások elé szemfedelet.
Gazdag vagy, ám lassan elrohan időd.
Orcádon barázdák, s eltűnik felhőd.
Uralkodni vágysz, s akarnád országot?
Szeretnéd megnyerni egész világot?
Nagyra vágysz, ám apró porszemként lebegsz,
mit szél felkap, kő alá repít s remegsz.
Hol van tisztesség, becsület, emberség?
Lelkedben ott él, érzelemszegénység.
Szegény sír, ő nem kér, kezében fillér.
Bennük szeretet erős tartópillér.
S te ott, jó testvér, te mily szerényen élsz.
Tűröd sorsod, s másokat el nem ítélsz.
Zsebedbe nyúlsz, almádat előveszed,
s éhes szájakat azzal megeteted.
Házad kék égbolt, s paplanod esti szél.
Ágyad harmatos fű, s van kit öleljél.
Reggeli napfénynél tücsökpár zenél,
s minden úgy történik, mit elképzeltél.
Uraság eltévedt, megfogtad kezét.
Messziről érezted már jövetelét.
Házad kék egét megosztottad vele.
Mosolygott, ez volt ő legnagyobb csele.
Vihar jő s árvíz, elviszi otthonod.
Gazdag tudja, ez tenéked vagyonod.
Fitymálva, sártengeren végigtekint,
Segítséged feledve, ő csak legyint.
2015. július 2.