A Földi Imre felhasználó összes verse >>>
Volt egy nyár.
Hűvös szél az időt kíséri,
narancs égbolt a jövendölője
pára kúszik, csillog a füvön,
azért jött, hogy a holdat elűzze
Hajnalban köd száll a házak közé,
az utcán látszik a lehelet
kabát kell, pedig nem oly rég,
a világ a naptól kért kegyelmet
Az emlékek szépülnek bennem a nyárról,
ahogy a teát várom, hogy hűljön
és gondolkodom még arról a lányról,
akit megkértem akkor, hogy mellém leüljön
Ö mellém feküdt, mintha szerelmes lenne,
én csókoltam volna, de elvonta ajkait
és mosolygott, mert játszani szeret
még most is hallom az estének hangjait
Hát az ősz most bennem is mélyen megül,
és csak mosolya hozza vissza a nyarat
és emlékszem reá majd akkor is tudom,
ha hó födi el már az őszülő hajat.
