A Földi Imre felhasználó összes verse >>>
A semmi
Porladó tájakon túl,
létezést ölel a semmi
oktalan haragja dúl,
próbálna örökké menni.
A feledés tükrébe bámul,
minden mi zuhan belé
próbál, de nehéz a test,
fordulni visszafelé
A vágy mereng,
felette penge leng.
A színtelen tavaszra
réved a magány.
kutyák torkából:
fájdalom zilál
védeni nincs mit,
de ugatni muszáj.
Ölelem a semmit,
és téged is ölellek vele.
Mert azzá lettél mi ellen küzdök,
a semmi végtelen tere..
2010 szept.
