A Barbii felhasználó összes verse >>>
Az idő
Fut, bármerre nézek
csak ketyeg az óra
tik-tak, tik- tak,
dúdolja.
S én szaladnék,
de lábam földbe gyökörezett.
Álmodnék,
de az óra csengése felébreszt,
élnék, de folyton zakatol szívem,
várnék
de kiugrik,
s nem lehet, szaladni kell,
de nem lehet utolérni
túl gyorsan fut,
száguldanak léptei.
Nem is látom már merre jár…
fuldoklom sötétjében.
nincs kiút, nincs megállás,
de már szívem nem bírja,
utolsókat dobban majd,
de felprörög, mint, turbina,
s állok a végtelen zörejben,
s kapkodó lélegzet vételem,
mi nyomaszt,
hogy mikor lesz vége,
mikor pillantom meg magam,
mikor gyúl fény a sötétben
és egy pillanatra áll meg minden.
