A Makadám László felhasználó összes verse >>>
Álmok
Ében fekete égen, mint millió szempár,
ragyognak a csillagok, felettük a hold mint,
arany medallion,szememre szép álmot hint.
a vándor szíve, lelke, egyesül még egypár.
Hosszú, hosszú útra késztette szíve, miért?
jobb élet reménye vitte vándorútra,
elvándorolt mint őszön a gólya, hitért.
ha majd hazatér, ő is tehet valamit a pultra.
Lelke fáj, hisz távol a hon, talpnyi föld,
ahol magként zsendült élte, ott gyökere.
eljő azon idő hazája lészen még virágföld,
virágzik a Magyar s nem emlékszik bűneire.
