A Kuli Tamás felhasználó összes verse >>>
Hiányviselés
ülsz
ahogyan ültél tegnap is
a tér mértéktelenségében
megszülted képeid
verejtékezve
aztán rágyújtottál
rajtuk hideg combú szajhák
testvértelen szájukon fájdalom
képzeletben elfutnak
éjszakánként
velük rohannál te is
nem vagy gyáva
a csönd kínos
a nap minden percében
székeden ülsz, üres az ágy
